A Szemerja negyed lakóinak gondjaival kívánt megismerkedni tegnap délután Sánta Imre és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszentgyörgyi képviselő-, illetve sepsiszéki-erdővidéki szenátorjelöltje. A nagy pártpolitikai céloknak, az autonómia és az újfajta magyar-politizálás fontosságának hangsúlyozása mellett a résztvevők szóba hozták a közvetlen környezetükben nap mint nap tapasztalt visszásságokat is.
Miközben a városban igen nagy a munkanélküliség, lépten-nyomon azt látják az emberek, hogy az itt folyó kisebb-nagyobb munkálatok zömét idegen, más megyei cégek végzik. A város e negyedében – igen dicséretes módon, harminc év után – kiemelték a földből az egykori kazánház mellé földbe ásott kőolajtartályokat. De vaknak kellett volna lenniük az itt élőknek, hogy ne vegyék észre – ha nem másról, a munkagépek oldalán virító cégfeliratokról –, hogy ezt a nagynak nem nevezhető feladatot sem helyi vállalkozók, munkások végezték, hanem idegenek. Ráadásul az erőgép jó egy hete a feldúlt terület mellett vesztegel, de embert, ki a sebtében betakart gödröt s a feldúlt zöldövezetet rendbe tenné, nem látni sehol, bizonyítva a város lakóinak ama gyanúját, hogy ha cseppentenek-csurrantnak ide némi pénzt, azt már Bukarestben döntik el, hogy a hasznot ki fölözze le.
Egyebek közt ilyen aprónak tetsző, de a jelen helyzetünk visszásságát híven tükröző jelenségek elhárítására az itt élők döntés- és munkalehetőségeinek gyarapítása okán is fontos lenne az önkormányzatiság elmélyítése, s a valós önrendelkezés megteremtése – vonták le a következtetést a dollárpiac sarkában összegyűltek. (simó)
