A magyar tárgyalódelegáció vezetője a Nemzeti Közigazgatási Egyetemen tartott előadásában kifejtette: lehet olyan helyzet, hogy meg tudnánk állapodni, de az nem olyan megállapodás lenne, amivel jól jár a magyar lakosság. Lehet, hogy az az eredmény, ha nincs megállapodás – fűzte hozzá. Mint mondta, a kormány szerint nem befolyásolja érdemben az ország megítélését, hogy születik-e megállapodás vagy sem. „A befektetők nyilván akarnak egy garanciát a befektetéseikre. Mi azt mondjuk, hogy elég garancia a magyar állam, amely több mint ezer éve működik” – szögezte le. Megismételte: a magyar kormány szándéka, hogy megállapodjék a nemzetközi hitelezőkkel, de nem mindenáron. Olyan megoldás kell, amellyel a közös teherviselés mellett lehet az országot stabil finanszírozási pályán tartani. Az IMF szerint a magyar pénzügyi konszolidáció jó ütemben zajlik, de lassú a növekedés. Szerintük a pénzügyi szektorra áthárított terhek miatt kevesebbet hiteleznek a bankok, ezért kevesebb a beruházás, beruházás nélkül pedig nincs növekedés, munkahelyteremtés. A magyar kormány azonban meg akarja osztani a terheket – többek között a jelentős nyereséget termelő bankszektor bevonásával. Szerinte a kormánynak nem közgazdász pro­fesszorokból kell állnia, hanem olyan emberekből, akik a társadalmi leépülést meg tudják akadályozni. „A társadalmi béke mégiscsak egy olyan szempont, amit egy kormánynak mérlegelnie kell olyankor, amikor döntéseket hoz” – mondta.
A tárgyalások és a világgazdasági helyzet alakulásának különböző forgatókönyveiről szólva Varga Mihály elmondta: a kormánynak minden helyzetre fel kell készülnie, többek között arra, ha Spanyolország nem tudja bankrendszerét konszolidálni, vagy az IMF-hez kényszerül fordulni mentőhitelért. Magyarország gazdasági kilátásairól szólva úgy fogalmazott: az állam középtávon, 3–5 éves időtávlatban vissza tudja építeni azon kapacitásait, amelyeket az elmúlt években elvesztett.