Csuhéból Mária Jézuskával, dióból ősi gyermekjáték, nemezből angyalkák és kisállatok, mézeskalácsból pedig olyan házikó, amelyben szívesen elüldögélne Jancsi és Juliska is. Mindez nem a mesében, hanem a valóságban: azoknak a kézműveseknek az asztalán láttuk, akik a hét végén kiálltak portékájukkal a háromszéki népművészek és kézművesek szervezésében rendezett sepsiszentgyörgyi Mikulás-vásárba.
De nemcsak az ő munkájuk dicsérte készítőjét, ott voltak szerre a gyöngyfűzők, fafaragók, a bogozás, hímzés-varrás, kötés, horgolás, bútorfestés megszállottjai, akik még az Inkubátorházban berendezett kiállítótéren is gyarapították alkotásaik készletét. Árkosi, sepsiszentgyörgyi, barátosi, kovásznai népművészek és kézművesek mutatták be munkáikat – mert bizony eladni nemigen tudtak, azt mondták, nem is csak azért jöttek. A legszebb mézeskalács-költeményeket kínáló asztalnál olvastuk a legötletesebb reklámszöveget: „Házi termék, jó falat, rakd tele a kosarad.” Aki ezt megtette, jól járt, aki pedig nem, annak is megtelt a lelke szépséggel, gyönyörűséggel.
