Sok szempontból heterogén iker faluközösség – Hidvég és Nyáraspatak – lakóit szóra bírni nem könnyű, a félelem még mindig ott lapul a nyilatkozó lelkében: ne szólj szám, nem fáj fejem! A ravaszabb hallgat, mert hát hallgatni arany, bár érzi, hogy ki kellene mondani azt, amit hosszú idő óta lelkében rejteget: ilyen drága és embernyúzó, gazember világ soha nem volt ebben az országban! Az évszázados magyar–román együttélés nem közbeszéd témája. A vegyes házasságban élők jobbnak látják áthidalni ennek mikéntjét, olykor hozadékát. Ahhoz, hogy véleményt mondhassunk, fel kell tenni a székföldi szemüveget: néha átlátni rajta, máskor homály fedi a valóságot.
Székföld?
Terra Zek megyénknek az a darabkája, amely a Baróti-hegység délnyugati lejtőjén és az Olt síkján helyezkedik el, Bölön és Erősd déli határa között. Élnek itt őslakók meg a grófi családok által idetelepített magyar és román jobbágy- és zsellérivadékok s a később betelepült román anyanyelvű cigányok. Ez a kis táj a Barcaság és a Székelyföld, Háromszék közé ékelődik. Már II. András magyar király idejében, 1211-ben is említik mint a Barcaság határvidékét. A mongolok dúlása után ugyanis ez a hely lakatlanná vált, és IV. Béla királyunk Akadás fiának, a gróf Mikó család elődjének adományozta 1252-ben. Hét falu terül itt el: a Szászmagyaróshoz tartozó Lüget (Brassó megye), Hidvég Nyáraspatakkal, Árapatak községközpont a hozzákapcsolt Erősddel, Előpatakfürdővel és Hete cigány településsel. A Székelyföldhöz tartozás érzése mint ilyen amúgy nem él a magyarság lelkében. Ők egyszerűen magyarok, nemzetiségükhöz, vallásukhoz ragaszkodnak. Hogy ez a Székföld nem a történelmi Székelyföld része, már az is mutatja, hogy Hidvégről és Árapatakról két történelmi út szeli át a hegyeket: mindkettőnek neve Székelút! Igaz, hogy ez már történelem, s ma már a székföldiek is úgy élnek, mint mi Sepsiszéken, de a régió történetét nem szabad elfelejteni, a fiatalságnak ismernie kell azt.
Kiutakat keres a községvezetés
– Tessék megnézni, hogy mennyire másképpen néz ki nemcsak Hidvég, hanem Nyáraspatak is – terelte figyelmünket a faluképre egy helybeli, de nevét felfedni nem óhajtó fiatal, családos magyar ember. – Mindenütt aszfaltos út, járdák, vízlefolyók, kiépítette a községvezetés az ivóvízhálózatot, lesz kanalizálás is. Mint palota, olyan a kultúrotthon, működik a fiatalok klubja, van internet, könyvtár, sportélet. Nyáras olyan, mint egy város, fel a cigányokig ki van aszfaltozva, s valamit most is építenek. Az iskola fűtése is központival működik. Én azért szavaztam a polgármesterre, mert tudtam, hogy egyelőre nincsen más olyan férfiember a faluban, aki ezeket kivitelezhette volna. Állítólag rendezni fogják itt a cigány negyedet is. Azoknak is új templomot építenek! Ide kommentár nem szükséges...
A látottakat mi sem kommentáljuk, mert aki korán kel, aranyat lel, vagyis Hidvég önkormányzata sikeresen pályázott. Alexandru Cucu polgármester azért fogadott, mert lapunk révén szólni tud a település magyar lakosságához is. A 2011-es hazai népszámlálás szerint Hidvég és Nyáraspatak lakosságának száma 2258, 930-an románnak, 636-an magyarnak és 690-en cigánynak vallották magukat.
– Hogyan tovább az infrastruktúrával?
– Számunkra legfontosabb az ivóvíz kérdése – jelentette ki a polgármester. – Ki hitte volna, hogy bárhol fúrunk mélyebbre, sehol sem megfelelő az ivóvíz minősége!? Azt mutatták ki a kutatók, hogy 60 méter mélységben mindenütt szénréteg található, ezért rosszak az ihatósági mutatók. Az Olt lankáján, mert ott fúrtak le előbb ivóvízért, rosszak az eredmények, ami érthető is, hiszen évtizedeken át szennyezte a folyót a Feketehalom felől beömlő Vulkán-patak, hozta az ottani Colorom gyár szennyezett vizét, de hogy a falu keleti szélén sem jók az eredmények, szinte érhetetlen. Az ivóvízhálózat készen, és keressük a megoldást: honnan vezessünk vizet. Nem volt és nincsen csak két kiút ebből a helyzetből: vagy hozunk a szomszédos Brassó megyéből, ami nagyon drága, vagy rácsatlakozunk a sepsiszentgyörgyi városi hálózatra, ha azzal egyetértene a városvezetés, és segítene a megyei tanács. Ebben az esetben nekünk Árapatak végétől kellene behoznunk a vizet a faluba.
– Természetes forrásokra nem akadtak?
– De igen, csakhogy a mi forrásaink hozama elenyésző. A szárazság miatt számos olyan település maradt víz nélkül a nyáron az ország más területein, amely forrásvizet használt. Információim szerint már nem is engedélyezik az ilyen típusú kaptációs rendszerek építését. Finanszírozási lehetőségünk adott, hogy rákapcsolódjunk a városi vezetékre, de Árapataknak nincsen. Dolgoznak a szennyvízhálózatunk tervezetének módosításán. A tetemes költségek miatt ugyanis lemondtunk a Hidvégre tervezett tisztítóberendezésről, helyette szivattyúállomást fogunk építeni, ami átemeli a vizet a szomszédos Barcaföldvár nagy kapacitású, az egész régiót kiszolgáló tisztítóállomására. Erre már megszereztük az engedélyt, jelenleg a fővezetéknek az Olton és a vasúti pályatesten való átvezetésére készül tervezet. Egyébként Brassó ivóvíz-fővezetéke is közeledik, már a Barca hídjáig megépítették. Érthető: előbb-utóbb valahonnan mi is kapunk jó ivóvizet, de nem mindegy, milyen áron.
– Milyen elképzeléseik-terveik vannak a 2013. évre?
– Kézzelfoghatóak. Csatlakoztunk egy európai pénzekből finanszírozott, 200 000 eurós Leader-programhoz, mert korszerűsíteni szeretnénk a község azon részét, ahol a jelenlegi óvoda kuriális épülete áll. Annak belsején akarunk változtatni, van egy nagyon szép boltíves pincéje, ahol a hagyományos kézművességek műhelyei is helyet kapnának. Kevés befektetéssel tetőtere is beépíthető lenne, s az épület körül játszótereket lehet majd kialakítani. A höltövényi Doripesco céggel együttműködve egy eddig kihasználatlan, Olt melletti térségen két halastavat akarunk létesíteni, hasonlót azokhoz, amilyenek a folyó túlsó oldalán ismertek. A cég nehézgéprészlege kitermeli az ottani folyami kavicsot és homokot, s értékesíti. Halivadékkal benépesíti számunkra a tavakat, a kavics fejében pedig megépít egy közel két kilométeres utat a tavak környéki pihenőövezet és Hidvég között. Topográfiai és tulajdonjogi szempontból rendezzük a település belterületének helyzetét, hogy a lakosság egy-egy óhaját is orvosolni lehessen, s azon munkálkodunk, hogy az itt-ott megmaradt, községi tulajdonban lévő területek után hasznot is húzzunk, mert az önkormányzatnak kevés a legelője és erdős területe. Felmérettük a roma lakónegyedet, közművesíteni kell, járható utcát kell építeni, hogy bármikor mentőkocsikkal is meg lehessen közelíteni. Felvetődik a beépített övezet utáni területadó kivetésének kérdése is.
Párbeszéd helyett per
Több éve a helybeli református egyház jussát kérte a községvezetéstől: a jelenlegi iskola épületeinek egy részét és a hozzá tartozó területet. Az önkormányzat évekkel ezelőtt évi bért fizetett az ingatlanokért. Az összeg nagyságára hivatkozva leállt a fizetéssel, és többévi adósságot halmozott fel. Párbeszéd helyett per lett, ami az egyház javára dőlt el, ám az önkormányzat megfellebbezte, s jelenleg az ügy a bukaresti legfelső törvényszéken vár sorára.
– Sajnálom, hogy máig sem tudtunk közös nevezőre jutni a magyar egyházzal – mondta a polgármester. – Eleinte vitára késznek mutatkozott a lelkész, de utóbb mintha elzárkózott volna. Megértem, mert végül ő is egy közösséget képvisel, de az önkormányzatnak nincs lehetősége évi ötvenezer lej bért fizetni, ami saját költségvetésünk egynegyede. Tudom, hogy a bért kormányhatározat alapján állapították meg. Ha elveszítjük, zárolni fogják a számlánkat.
– Az ügy valóban a legfelső törvényszékre került. A jelenlegi polgármester idején az önkormányzat nem fizetett bért. Tudomásunk szerint a bukaresti döntés számunkra kedvező, s az ügyvéd szerint a terminust is közölték: február elején hivatalosan is tudomásunkra hozzák az eredményt – nyilatkozta Nagy János lelkipásztor.
Nyárasra nem kell szemüveg
Valóban úgy van, miként arra felhívták figyelmünket. Túl azon, hogy sok-sok család nélkülözésben él, aszfaltozott úton lehet elérni a régi kvarchomokbányákat. A bekötőút korszerűsítésére nyert pályázat úgymond szociális részeként befejezés előtt áll a gyerekek délutáni foglalkoztatását szolgáló új épület a kultúrotthon telkén. Az aszfalt, a csend, a jó levegő miatt Nyáras egyre keresettebb lett, brassói családok kezdtek itt házakat vásárolni. Ennek a falunak a határában találhatóak Hidvég hasznosításra váró természeti kincsei: a kvarchomok, a borvíz és a kitermelhető vastagságú lignit. A zárt kutatmány a Nemes család tulajdonában volt, a szenet és a kvarchomokot a barcaföldvári állomásra szállították. A régi rendszerben ezt a homokot a brassói és a galaci üzemek öntödei homok gyanánt használták. Mint a témakör ismerője nem mernék mérget venni rá, hogy a kincsek valamelyikére nem lesz még szükség a jövőben. Minden bányát-kitermelést bezárni, minden nyersanyagot külföldről behozni nem sokáig lesz életképes megoldás.
