Ez még az egykori Lux mozinál történt, rá nemsokára be is zárt. A Művész – az Arta, miként a köznyelvben oly mélyen meggyökerezett, hogy magyar nevét csak ritkán hallani – ideig-óráig húzta még, próbált kicsit haladni is a korral, aztán az országos filmvállalat magára maradván, kénytelen volt kiadni országszerte a mozitermeket. Persze, feltételként kikötötte, hogy átépítés ide, más rendeltetés oda, vetítésre továbbra is alkalmasnak kell maradniuk a filmszínházaknak. Így válott a legtöbb moziból különféle puccos szórakozóhely, némelyek kétes, mások jó hírnévre tettek szert, bérlőiknek egy volt a lényeg: minél több pénzhez jussanak. És így szorult háttérbe, majd maradt ki teljesen a filmvetítés, de a mozizási igény nem múlott el, ha egyébért nem, a közösségi élmény kedvéért.
A sepsiszentgyörgyi Művész filmszínháznak az ország többi létesítményéhez hasonló sors jutott, utóbbi három évének története viszont sajátos. Ismert az önkormányzat harca az épület megszerzéséért, három esztendőbe tellett, míg végrehajtó segítségével átvehette a kormányhatározattal a város tulajdonába adott ingatlant. És a kálvária azzal még nem zárult le, a volt bérlővel perek sokasága zajlik most is, aki többek között a kilakoltatását elrendelő bírói döntést szeretné megsemmisíttetni, de a befektetésének visszaszerzéséért indított eljárást már a legfelsőbb bíróság tárgyalja: s hogy mennyire a pénz kell a brassói üzletembernek, arról sokat elmond, hogy az eleinte általa hangoztatott 450 ezer eurós befektetésből alapszinten 838 ezer lej lett, másodfokon valamivel kevesebb, mint nyolcszázezer, végső összegről immár a legmagasabb fórum dönt.
Ismert az épületnek szánt új rendeltetés is, átalakítása után két moziterem és az Andrei Mureşanu Színház kap helyet benne. Sztakics Éva alpolgármester elmondta, az épületet a román színház gondjára bízták, kulcsai náluk találhatóak – és kissé értetlenül is áll azelőtt, hogy a társulat miért nem használja átmenetileg, az építkezés elkezédéséig, akár próbákra, akár raktárnak vagy éppenséggel rendezvények szervezésére, hiszen állandóan arra panaszkodnak, hogy milyen szűkösen vannak a Tamási Áron Színházban, és mily nehéz egyeztetni a színpad használatát. De visszatérve az átalakításra: a város megrendelte a megvalósíthatósági tanulmányokat, ezeket a héten nyújtja be a Damokos Csaba vezette csapat. A tanulmány az önkormányzat elé kerül, a testület dönt pénzügyi-műszaki mutatóinak elfogadásáról, ezt követően lehet a terveket elkészíteni, a kivitelezést meghirdetni, az építkezést elkezdeni. Az átépítést az önkormányzat saját költségvetéséből szándékszik finanszírozni – tette még hozzá az alpolgármester.
Az épület új rendeltetéséhez való pászításáról Damokos Csaba elmondta, a néhai mozijárók körében oly népszerű I sornál osztják ketté az épületet, alsó fele lesz a színházterem. Modulálható stúdióteremként tervezik, azaz könnyedén áthelyezhető nézőtérrel és színpaddal, az épület struktúrája a mennyezetre szerelendő fény- és hangtechnikai berendezés rácsszerkezetének súlyát elbírja. A terem felső részét keresztben ismételten kettéosztják, itt kialakítva a nagyjából nyolcvan-nyolcvan férőhelyes mozitermeket, egyikben csak digitális, másikban digitális és celluloid film lejátszására is alkalmas vetítőgépeket szerelnek be. Műszakilag 21. századi felszereltségű lesz majd a mozi, legalábbis olyanra tervezik, a korszerű berendezések beszerzése ugyanis még a jövő kérdése. A 20. századi berendezés, a hagyományos filmvetítő gép meglenne, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet már régebb jelezte, a tulajdonában levő, kimondottan moziterembe való vetítőt, jó néhány magyar filmmel együtt, szívesen átadnák a leendő sepsiszentgyörgyi filmszínháznak, s a korábbi igazgatók ígéretét megerősítette az MKI-t idén szeptember óta irányító Kósa András László is – közölte megkeresésünkre Lakatos Mihály, Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központjának igazgatója.
Természetesen, a moziépület külsejét is átalakítják – folytatja Damokos Csaba –, az általa készített látványterv szerint jellegét megtartja ugyan, de nem a szocreál betontömb hangulatát árasztja: amolyan optikai tuningot kap, játékos váltakozású fa- és fémburkolattal, egy kis színnel, látványfényekkel. Nevet is kéne adni neki, veti fel a dizájner, aki az Art filmszínházat javasolná: utalna is régi elnevezésére, de profilját is meghatározná. Amúgy a régi feliratot belekomponálta a homlokzati látványtervbe.
Hogy Sepsiszentgyörgyön lesz-e mozira igény, azt megmondani nehéz. Lázár-Prezsmer Endre, aki filmklubot vezet immár évek óta, filmnapokat szervez szintúgy több esztendeje, úgy véli, lenne. Erre bizonyíték az e nyári-őszi szabadtéri filmvetítések sora, vagy azok a régebbi filmnapok, amikor a rendezvényt be tudta vinni a moziba: sokkal számosabb közönség vett részt olyankor. Hozzáteszi, a lehetséges mozilátogatók nagy többsége a kommerszfilmekre lenne kíváncsi, kisebb réteg a művészfilmekre. És hogy felmerült az a lehetőség is, csak művészfilmeket vetítsenek a majdani moziban – bár ez nagyban függ attól, ki fogja működtetni.
Addig is a megrögzött mozirajongók folytathatják rendszeres brassói utazásaikat (mert vannak jó néhányan, akik akár hetente is elmennek egy-egy filmet megnézni), de immár azzal a reménnyel, hogy belátható időn belül városukban is lesz mozi.