Vége a kampánynak, a választáson is túl vagyunk, tudjuk, kik fognak értünk dolgozni a következő négy évben a parlamentben. Az idei kampányban a jelöltek – kivétel nélkül – felismerték az agrártársadalom szerepét. Míg korábban szinte szó sem esett erről, most az ígéretek középpontjába került – akárcsak a vidékfejlesztés. Ez nem baj, sőt: előrelépés, már a gazdáknak is lesz, mit számon kérniük választottjainktól. A kérdés: milyen eszközöket találnak majd az ígéretek kivitelezéséhez?
Az uniós alapok lehívásának ösztönzése, a pályázás támogatása az első helyeken szerepel az ígéretlistán. Hallottuk, hogy a szubvenciók növelését fogják kiharcolni. Hogy európai pénzeken fejlesztik a falvak infrastruktúráját. De vajon valaki számolt a Közös Agrárpolitika (KAP) várható módosulásával? Ugyanis minden jel arra mutat, hogy a költségvetést a direkt kifizetések (I. pillér) és a vidékfejlesztés (II. pillér) terén is igencsak megnyirbálják. A 2014–2020 közötti időszak KAP pénzügyi terve eredetileg nyolcmilliárd euróról szólt, ebből szinte biztosan 770 millió eurót lefaragnak. Románia a direkt kifizetéseknél közel 13 milliárd eurós alapban reménykedett, jó lesz, ha 1,2–1,5 milliárdot kap – ez lehet a gazdák „uniós jövedelme”.
Az előrejelzések szerint Romániában a földalapú támogatás 2016-ban éri el a 183 eurót hektáronként. Ugyanakkor ez 236 euró lesz Bulgáriában, 259 Magyarországon, 459 Hollandiában… A KAP-költségvetés lefaragása a fejlett uniós országok gazdáit is érzékenyen érinti – az is elhangzott, talán jobb lenne teljesen megszüntetni a támogatási rendszert, és az agrárszférát a piacgazdaság szabályaira kellene bízni. Mindeközben a mi agrárminiszterünk legnagyobb vágya elérni, hogy 2014-től támogassák a gyümölcsösök újratelepítését…
Egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a támogatási rendszerek csak sebezhetőbbé teszik a hazai gazdákat, nem felzárkóztatnak, inkább mélyítik a „régi” uniós országok agártársadalmaitól elválasztó szakadékot.
Ezért érdekesek azok az ígéretek, melyek a lehívható/felhasználható uniós pénzekre helyezik a mezőgazdaság és vidék fejlődésének alapját. A földek egy része megműveletlen, a felaprózottság meghatározó, nincs működő szövetkezet, a falvak népe kiöregedik, a fiatalok nem akarják a földet túrni – ezeket a gondokat nem uniós pénzekkel lehet orvosolni. Itthon kell kapaszkodót keresni. Vissza kell adni a vidék önbizalmát, fel kell éleszteni a föld szeretetét, a közösségi szellemet, a szülőföldön való megmaradás akaratát – ebben segíthetnek a szavahihető, elkötelezett, megvalósítható ígéreteket tevő és azokat betartó politikusok.
