LESÚJTÓ VÉLEMÉNY A GYŐZTESEKRŐL. Hitler 1933-as győzelméhez hasonlítja a német Frankfurter Allgemeine Zeitung a romániai parlamenti választások győztesét, a Szociál-Liberális Szövetséget. A cikkíró úgy véli, hogy az eredmény katasztrofális mind Románia, mind az Európai Unió számára.
Azt, hogy miként szavaztak a románok, meg lehet érteni, de nem lehet megbocsátani – véli a német lap cikkírója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a román parlament új tagjai között is sok a volt politikai rendőrséggel együttműködő, pénzmosásért elítélt, csaló, szélhámos, akikről a voksolók pontosan tudták, hogy kicsodák-micsodák, mégis rájuk szavaztak. A szerző végül arra a következtetésre jut, hogy a 2007-ben az unió tagjává vált Románia lakosaiban az európai értékek nem lelnek visszhangra.
NEM ÚJSÁG A MAGYARSÁG KÖZÖNYE. A romániai magyarok szavazási kedve a vasárnapi parlamenti választásokon nem tért el a korábbi hasonló megméretésen tapasztaltaktól – írta az MTI. Az elemző szerint meg kell még várni a végleges eredményeket, és alaposabb vizsgálatokat kell végezni településenkénti lebontásban, de az országos és megyei adatokból már látszik, hogy a romániai magyarok részvétele a választáson pár százalékkal elmaradt az országos átlagtól, ami nem újdonság. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg 2008-ban interetnikus környezetben könnyebb volt mozgósítani a magyarokat, mint Székelyföldön, most úgy tűnik, ez változott, és Székelyföldön magasabb volt a részvétel, mint Erdély többi részén. Ezek közül kiemelkedik Maros megye, de főleg Marosvásárhely, ahol az elemző szerint katasztrofális eredmények születtek a magyarok részvétele tekintetében. Ez azért fontos, mert Kolozs és Maros megye, Kolozsvárral és Marosvásárhellyel együtt a romániai magyarság hagyományos kulturális és politikai centruma.
MÉG NEM ELLENPONT. Kiss Tamás kolozsvári szociológus szerint az Erdélyi Magyar Néppárt várakozáson felül teljesített, hiszen megszerezte a magyar szavazatok mintegy 15 százalékát, amire még nem volt példa parlamenti választásokon. Az idei nyári önkormányzati választásokhoz képest ez erősödés számukra – tette hozzá –, viszont nem elég ahhoz, hogy az RMDSZ-t alkura kényszerítsék, hiszen nélkülük is megvolt az öt százaléka. „Ez az eredmény távol áll attól, hogy erdélyi magyar pluralizmusról vagy az RMDSZ tényleges ellenpontjáról beszélhessünk” – mondta Kiss Tamás az MTI-nek.
EJH, RÁÉRÜNK ARRA MÉG. A Cotroceni-palota az Európai Unió tudomására hozta, hogy a vasárnap megválasztott parlamentet húsz nap múlva – karácsony és újév között – hívja össze az államelnök, csak utána kezdi meg az egyeztető tárgyalásokat a parlamenti pártokkal az új miniszterelnök kijelöléséről. (Hotnews)
