Az Orbaiszéken 1829. szeptember 19-én tartott széki gyűlésen Csoma Joseff alkirálybíró ismertette a Kolozsvári Királyi Líceumban tanító Sósmezei Vajda László jogászprofesszor magyarra lefordított törvénykönyvek kinyomtatását célzó szándékát és kérelmét előfizetésekre.
Sósmezei Vajda László levelében, melyet Előhirdetmény címmel közölt az erdélyi székekkel, így fogalmazott:
,,Felsőbb kegyelmes rendelésből a Kolozsvári Királyi Liceumban a hazai törvényeket tanitanom kelletvén, nemcsak halgatóimnak, hanem azon hazafiaknak is kedvekért kiknek alkalmatosságuk nem volt iskolákot végezni, és a hazai törvényekkel bővebben megismerkedni, oskolai tárgyaimat, leckéimet, magyar nyelvre által forditottam, és felsőbb megvizsgálás, és helybehagyás végett, a Felséges Királyi Főkormyányszéknek bémutattam, a következendő négy könyveket U. M. Az erdélyi polgári törvényeknek történetéről. Az erdélyi magános polgári törvényeknek, másadik könyve a perelkedés közben előkerűlő törvényes személyekről. Az erdélyi magános polgári törvények 5-dik könyve a perelkedés rendéről és törvényes menedékéről, tulajdon költségemen való kinyomtatásukra kegyelmes engedelmet nyertem.
Ezen munkámnak első darabjában találtatni hazánknak azon törvényei, változásai, melyek valamely törvényeknek hozására, vagy megjobbitására alkalmatosságot szolgálnak, nevezetesebb szabadságleveleket, kötéseket, és olyan tetteket, melyek a törvények bővebb megértésére szolgálnak A másadik darabjában, a jószágok szerző módjainak rendjében azon nevezetesebb kérdéseket, melyek az elidősités, fejedelmi adomány, kölcsön kötés, és örökségben való következés tekintetére nézve előkerűlhetnek, bővebb megfejtésekkel, és a reájuk mérsékelt törvényeknek szemes kijelölésekkel egyűt. A harmadik kötetben láthatni a biráknak, fel és alperesnek, perben avatkozó, szavatos űgyvédlő, telyes hatalmu biztos, királyi űgyek igazgatója, jegyzők és tanubizonyságok tulajdonságait, kötelességeit, ugy az atyai hatalom, és gyámatyaságból származó köteles következményeket. Eléadva találtatik a pert megelöző, elkezdő, halasztó, valamint azoknak rendezése és elkészitése, a kiszabott törvényeknek és ide tartozó hivatalbéli irásmód formáival egyetemben, ugy nemkűlönben a perelkedés rendében előkerűlhető fejedelmi parancsolatok, késetések, rendszabásaikat és formáikat, stilusbeli formájukkal egyűt, a folyamatos pereket minden hozzájuk tartozó bizonyitó irásokkal, és befejező itéletekkel lerajzolva.
Ezen testes munkának kinyomtatása többezer forintot kiván, azért csak ugy foghatok kiadásához, ha arról bizonyos leszek hogy a nyomtatási költségek kitelnek előfizetés utján.
Sósmezei Vajda László a hazai bűntető törvényeknek ideig tanitó professora”
(Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár, 8. fond, 3859. dosszié, 2. lap)
,,Azon Nemes Orbai Széki személyeknek akik a hazai törvények professora Vajda László Ur által magyar nyelven nyomtatásban kiadandó munkájára nézve előfizetnek magukat jelentették ugymint Csoma Jóseff V. Király biró, Miskoltzi Jóseff notárius, Csabai László assesor, Csabai Ferentz assesor, Horvát Károly assesor, Vida András assesor, Szörtsei Ferentz hites assesor, Szörtsei János hites assesor, Fejér Áron szegények szószólója, Csia Sámuel fiscális, Varga Mihály szószóló, és a Zágoni Comunitas.
Nemes Orbai Széknek Kovásznán tartott űléséből, szep. 19-én 1829-ben”
(Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár, 8. fond, 3859. dosszié, 4. lap)
Háromszéken Sepsiszékről, Miklósvárszékről, valamint Kézdiszékről is írtak össze megrendelőket. A törvények ismerete és magyar nyelven való értelmezése főleg a törvényekkel naponta foglalkozó egyéneket érdekelte, akikből a legtöbb előfizető került ki.
