1934-ben atlétikai verseny szemtanúi lehetünk Szentgyörgyön olyan ismert atléták részvételével, mint Gáll Lajos és Kiss György.
A viadalon a következő versenyszámok szerepeltek: 30 km kerékpározás, 5 km futás, 20 km országúti futás, 100 és 400 méteres gyorsfutás, 4x100 méteres staféta, magas- és távolugrás, súlylökés, gerelyhajítás. A Székely Nép tudósítója szerint az SMTE és a textilgyári Klinger csapat iskolázott játékot produkál. A textilgyári sportegyesület 1929-ben alakult Nap SE néven, 1932-ben felvette a Klinger nevet.
1934-ben az SMTE díszelnökségének tagjai: dr. Koczka Árpád, Balea Tănase rendőrparancsnok, dr. Fekete Sándor orvos (aki a Csíki utcai lakása udvarán bel- és nőgyógyászati, valamint sebészeti és szülészeti osztályokkal szanatóriumot épített), és dr. Pollák Béla. Az egyesület elnöke Erlich Sándor órás és ékszerész, titkára László Zoltán kereskedő, maga is labdarúgó, intéző Tompa Sándor. Az egyesület székháza ekkor már a Lurtz-ház (ma a Rézkakas vendéglő üzemel benne) udvarán volt, ahová a Takarékpénztár (a mai esketőterem) udvaráról költözött át. Még ebben az évben megépítik a csapat új pályáját a mai zöldségpiac helyén (az 1. kép jobb oldalán a textilgyár alkalmazottjai számára épült Ág és Rét utcai házak láthatók). A jó pályaviszonyoknak köszönhetően már olyan csapatokat hívhatott meg az egyesület, mint a nagyváradi NAC, a kolozsvári U vagy a Braşovia.
1938-ban a csapat a Marosvásárhelyen az UAM csapatával mérkőzött. E mérkőzés emlékét őrzi 2. képünk, amelyen az álló sorban balról a 6. László Zoltán, a guggoló sorban második Székely Sándor, a második világháború utáni évek számtalan sikert begyűjtő Textil csapatának kiváló játékosa, későbbi edzője.
1939-től az MTE immár tizenhat éve fennálló focicsapatának a lakosság szaporodó sportegyesületek miatti megosztottsága és érdektelensége következtében anyagi nehézségekkel kell szembenéznie. 1937-ben a helyi ipartestület egyesületeként labdarúgó-, atlétika- és tekeszakosztályokkal megalakult a Sepsiszentgyörgyi Korvin is. Belátva, hogy a város lakossága nem bír három csapatot is támogatni, s mivel alig két évvel megalakulása után a Korvin is anyagi nehézségek elé nézett, sikertelen egyesítési kísérlettel próbálkozott a két egyesület: „Kisebbségi szempontból is üdvös volna, ha a munkás egyesület összefogna az értelmiségi osztály csapatával, hogy ezáltal is érvényre jusson a népközösségi gondolat” – olvashatjuk a Székely Népben. A Korvinnak végül is sikerül anyagilag megerősödnie, az MTE pedig már nem vesz részt az 1940-es, immár magyar színekben rendezett őszi bajnokságban. Egy 1940-ben készült felvételen (3. kép) a következő játékosokat sikerült azonosítani: 1. Kovásznay József, 3. Székely Albert (Szöszi), 6. László Zoltán, 8. Kádár Béla, 9. Székely Sándor, 10. Botos Dénes, 12. Klein Sándor intéző.
Jó volna, ha olvasóink segítenének a leírtak kibővítésében, ha lappangó írásos és képi dokumentumaikkal hozzájárulnának egy kollektív munkát igénylő, minél teljesebb, Áros Károly által beígért városi sporttörténet szerkesztéséhez.
