A megyei egyesület vezetősége ismételten felkéri a mesterséges megtermékenyítőket, hogy minél hamarabb jelentkezzenek az egyesület elnökénél (Incze Péter, Árkosi út 2. szám, az állatorvosi hatóság épületének harmadik emelete) az együttműködési szerződés megkötése végett. Az egyesületnek egy szakminiszteri rendelet értelmében kell átvennie az ondóvásárlás, -szétosztás és az adatbázis-vezetés feladatát. Ehhez szükséges az országos nemesítési ügynökség jóváhagyása.
A jóváhagyás megszerzésének egyik feltétele a beondózókkal kötendő együttműködési szerződések bemutatása az ügynökségnél. A rendelet értelmében az állattartó az engedély beszerzése után állami támogatás mellett kaphat vagy vásárolhat fagyasztott ondót. Ennek nagysága dózisonként 6—7 lej, a bika tenyészértékének függvényében. A támogatás viszont nem mindig elégséges az ondó beszerzésére, hiszen jelenleg a marosvásárhelyi ondó ára 6 és 12 lej között mozog, így azon tenyésztőknek, akik a drágább adagokat használják, az árkülönbözetet ki kell fizetniük. Sőt, az egyesület vezetősége nemrég tárgyalt Marosvásárhelyen a Semtest igazgatójával, akinek szándékában áll, hogy január elsejétől még drágítsa a tenyészanyagot. A drágítást úgy lehetne elkerülni, ha az egyesület más, akár külföldi szolgáltatótól szerezné be a fagyasztott tenyészanyagot. Jövő év februárjában tartják a szarvasmarhatartó egyesület közgyűlését, ahol napirenden szerepel ez a kérdés is. A tagok várhatóan arról is döntenek majd, hogy minden állatgondozó vagy csak a rendszeresen tagdíjat fizető egyesületi tagok kapják-e meg a támogatást.
Madárinfluenzában halt meg egy férfi Pakisztánban
Hat ember betegedett meg madárinfluenzában a múlt hónapban Pakisztán északnyugati részén, s egyikük nem élte túl a kórt — közölték Iszlámábádban. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) megerősítette, hogy kórokozóként mind a hat betegnél a madárinfluenza vírusának emberre is veszélyes, H5N1-es változatát azonosították, s mára várják az ismételt laborvizsgálatok eredményét. Az elhunyt pakisztáni baromfitenyésztő, aki öt társával együtt vélhetően állatorvos testvérétől kapta el a betegséget, a WHO szerint a madárinfluenza első, hivatalosan azonosított halálos áldozata az egész dél-ázsiai térségben. A pakisztáni egészségügyi tárca közleményben tudatta, hogy az abotabádi és manzerai körzetbe való hat beteg közül öt teljesen felépült, míg a hatodik meghalt a kórházban. A WHO adatai szerint a madárinfluenza vírusa világszerte több mint kétszáz ember halálát okozta, amióta 2003 végén pusztítani kezdte az ázsiai baromfitelepek állományát. Bár a kórt az eddigi tapasztalatok szerint csak beteg madarakkal, szárnyasokkal közvetlen kapcsolatba kerülő emberek kapták el, szakértők attól tartanak, hogy kialakulhat a vírusnak egy olyan mutáns változata, amely könnyen terjed emberről emberre, s az egész világra kiterjedő, több millió áldozatot szedő járványt okozhat.
Tiltakozás az EU-székháznál
Mintegy kétszáz környezetvédő aktivista nehezítette tegnap a bejutást az Európai Unió azon brüsszeli épületébe, amelyben a mezőgazdasági miniszterek egyebek közt a halászati kvóták elosztásáról is tárgyalnak. ,,Hagyjátok abba, amíg a halállomány újraéled!" — volt olvasható azokon a transzparenseken, amelyeket a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet tagjai helyeztek el a környéken. Az EU mezőgazdasági tanácsülésének egyik napirendi pontja a különböző tengeri halfajták kihalászható mennyiségének megállapítása a következő évre. A környezetvédők szerint többfajta halból évtizedek óta felelőtlen túlhalászás folyik, és ez veszélyezteti egyes fajok jövőjét. Azt követelik, hogy a döntéshozók vegyék figyelembe a tudósok véleményét. Az Európai Bizottság által döntésre előkészített dokumentum egyébként részletes áttekintést ad arról, mely halászati övezetekben miként alakult a közelmúltban egyes halfajták állományának nagysága, és ennek függvényében javasolja a kvóták megállapítását.
