Az elnöki teendők ellátásával Szőcs Mihály bányamérnököt bízták meg. Az eseményen felszólaló megyei politikusok egyetértettek abban, hogy a szövetség elvesztette a helyiek támogatását, de bizakodtak, hogy megfelelő kommunikáció esetén az visszaszerezhető.
Ágoston István leköszönő elnök tevékenységéről beszámolva a sajtóban már közzétett nyilatkozatát olvasta fel. Sikerének tartja, hogy a megye vezetősége felé tolmácsolhatta a barótiakat foglalkoztató gondokat. Ennek köszönhetően befejeződött a 131-es megyei út javítása-építése, a város pénzt nyert az ivóvízhálózat és csatornázás felújítására, és előrelépés történt a diákváros kivitelezésével kapcsolatban is. Kudarcként a Goscom helyzetének rendezetlenségét és A borvíz útja programban való részvételt szentesítő tanácshatározatok elutasítását tartja számon.
Az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke, Albert Álmos kijelentette: ő is azt tapasztalta, hogy megrendült a tagság bizalma a szövetségben, ám meggyőződése, hogy az európai parlamenti választások eredménye nem tükrözi teljesen az RMDSZ megítélését. A lakosság egy része inkább tiltakozásként szavazott Tőkés Lászlóra, de hatalmas szerepe volt a püspöki méltóságnak és az Orbán Viktor jelenlétéből származó érzelmi fonalnak is. Ezért az a véleménye, hogy tovább kell dolgozni, s ennek gyümölcse — ha sikerül megszólítani a most otthon maradottakat is — láthatóvá válik majd a helyhatósági választásokkor.
A megyei tanács alelnöke, Vajda Lajos arról biztosította a jelenlevőket, hogy Barót semmilyen formában nem marad ki a megye terveiből, így részt kap a 90 millió eurós fejlesztési alapból is, és abba sem törődtek bele, hogy a város ne részesüljön A borvíz útja pályázatból, ezért hamarosan újból tárgyalnak Nagy István polgármesterrel.
Az RMDSZ helyi tisztségviselői, illetve a tagság hozzászólásaiból kiderült: bár tudatában vannak, hogy a következő időszak nem lesz könnyű számukra, mégis bizakodóan tekintenek a közelgő helyhatósági választások elé. Nézetük szerint, ha a választókat sikerül meggyőzniük, hogy nem csak egyszerű tagdíjbefizetőként tekintenek rájuk, hanem ténylegesen kíváncsiak véleményükre, s ezáltal befolyásolhatják a szervezet és a város sorsát, szerepük lehet a fejlesztési stratégiák kidolgozásában, akkor ismét kötődni fognak a szövetséghez.
Hogy a helyi alapszabályzat igazodjék az országos és területi alapszabályzathoz, néhány módosítást terjesztettek elő, ám ezek nem mindegyike nyerte el a jelenlevők tetszését. Dimény László önkormányzati képviselő szerint nem megfelelő üzenetet közvetít, ha alapszabályzatba foglalják, hogy a polgármester és alpolgármester személyét, illetve a tanácstaglista összeállítását a Baróti Egyeztető Tanács (BET) feladatkörébe sorolják. Nézete szerint meg kell tartani az előválasztásokat, hiszen ha megújulásról beszélnek, akkor a tagságot minél nagyobb hatáskörrel kell felruházni, ráadásul azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha a falvakra akarják erőltetni véleményüket, azok ismét elfordulnak az RMDSZ-től, és más pártot vagy függetleneket fognak támogatni voksukkal. A helyi szervezet volt elnöke, Incze István, ellentmondva Dimény Lászlónak, kijelentette: ,,Ebbe a lutrinak is nevezhető rendszerbe a szövetséget ellenzéke kergette bele, s így történhetett meg, hogy a minőségi emberek helyett a viszonylagos népszerűségnek örvendőek kerültek döntéshozó helyzetbe. Ennek a minőségvesztésnek tudható be, hogy olyan emberek kerültek a tanácsba, akik néhány hét alatt meggyőzhetővé váltak, s álltak át a másik oldalra" — mondotta. Ágoston István és Albert Álmos is a BET szerepének növelését támogatta. Véleményük szerint az előválasztáson elbukottaknak nehezen gyógyuló sebeket jelent a kudarc, programmal viszont könnyebb is köztiszteletnek örvendő embereket vonzani. Az alapszabályzat többi módosítását — miszerint a választmányban kötelező módon helyet kell kapniuk a 35 éven aluli fiataloknak és a nőknek, hogy az ellenőrző és etikai bizottságokat vonják össze, illetve hogy a válaszmányi tagok száma hétről tizenegyre nőjön — jóformán ellenszavazat nélkül elfogadta a tagság.
A megüresedett elnöki tisztségre egyedüliként jelentkező Szőcs Mihály kortesbeszédében elmondta: mivel a lépésről lépésre való haladás híve, hosszú távú terveket nem szövöget, a következő időszak legfontosabb feladatának a helyhatósági választások megnyerését tartja. Ennek érdekében átlátható városfejlesztési tervet és választási tervet kell kidolgozni — hangsúlyozta. A megszerezhető negyvenkét szavazatból Szőcs harminchetet kapott, öten ellene szavaztak.
A választmányi tagságra tizenhárman pályáztak, Demeter László 37, Lázár Kiss Barna és Pál-Szilágyi Zoltán 35—35, Szabó Péter 34, Demeter Zoltán 33, Antal Mihály, Ágoston István és Jancsó Júlia 30—30, Vágási András 28, Nagy József pedig 27 szavazatot szerzett. A Baróti Szabó Dávid Középiskola igazgatója, Dimény János 26, Ráduly László Dezső önkormányzati képviselő 20, az RMDSZ volt elnöke, Incze István pedig mindössze 15 szavazó bizalmát nyerte el, így ők a következőkben póttagként fognak tevékenykedni. Az ellenőrző és etikai bizottságba Demeter Istvánt, Zelch Ervint és Lőrincz Piroskát választották, a szabályzatfelügyelő bizottságba pedig Molnár Gábor, Gál Károly és Kiss Alpár került.