Bár csak két napirendi pont volt, Incze István ülésvezető arra hivatkozott, hogy minden törvényes előírást betartottak, és megtárgyalhatják, el is fogadhatják a falvak leválását jóváhagyó tervezetüket, még akkor is, ha Nagy István polgármester ellenérvként azt hozta fel, hogy nem lehet elfogadni egy olyan határozattervezetet, amelynek szövegét nem készítették elő a törvényeknek megfelelően, illetve nem juttatták el minden tanácstaghoz. A polgármester tiltakozásképpen elhagyta a termet, a szövetség képviselői pedig augusztus 5-re kiírták a referendumot, és megszavaztak 25 000 lejt annak lebonyolítására.
A falvak leválásának indoklásaként Incze István elmondta: az addig jól működő, sőt, virágzó községeket 1968-ban önkényesen csatolták Baróthoz. Az eltelt negyven év alatt a falvakká vedlett községek elvesztették identitásukat, fejlesztés híján pedig sorvadásnak indultak.
A mostoha körülményeket lehetne megszüntetni, ha a tanács megadná a lehetőséget a lakosságnak, hogy saját sorsáról döntsön. Ha a falvak ismét önállósodhatnának — véli Incze —, olyan energiák szabadulnának fel, mint ’89 decemberében az országban. A város jegyzője, Dombi Réka Hilda megjegyezte, most hiába vitatják meg a kérdést, hiába is szavaznának, mert érvénytelen lesz, hiszen a határozattervezet nincs előkészítve, és a faluleválást szorgalmazó tervezet nem tartalmazza a törvény által megkövetelt, a megyei kataszteri hivatal által elkészített határmegállapítást. Antal Mihály képviselő dühösen kérte számon a jegyzőtől, hogy miért nem közölte ezt velük korábban, és miért nem segítette őket szándékukban. Dombi Réka Hilda kifakadt: ,,Elegem van abból, hogy folyamatosan támadnak a hátam mögött! Gyakran visszahallom a prefektúráról, hogy feljelentgetnek, hogy panaszkodnak rám, pedig nincs rá okuk! Amikor kérték, segítettem! Itt van Incze úr, ő is elmondhatja!" Incze István elismerte a jegyző állítását, majd kifejtette, a határmegállapítás hiánya nem jelenthet akadályt, azt később is elkészíthetik, s kiegészítésként csatolhatják a dokumentációhoz.
Az elkövetkezőkben Rácz Gábor független, Dimény László RMDSZ-es tanácstag, illetve a vendégként jelen levők közül a bibarcfalvi közbirtokosság elnöke, Szabó Miklós, az RMDSZ baróti szervezetének elnöke, Ágoston István, a felsőrákosi RMDSZ elnöke és Andorkó Ferenc érvelt a falvak leválása mellett, Vass Csilla baróti és Pál Ferenc miklósvári független képviselő pedig az önállósodás szükségessége ellen emelte fel szavát. ,,Nem szabad belerángatni az embereket olyasmibe, amiről nem tudnak semmit. El kell mondani nekik, mi a jó és mi a rossz a leválásban. Hangsúlyozom: nem vagyok a falvak ellen, de fel kell mérni, hogy megvalósítható-e, hosszú távon meg tudnak-e állni saját lábukon az új községek?" — mondotta Vass Csilla.
A szavazáskor Rácz Gábor, Molnár Ferenc, Demeter László, Lázár Kis Barna, Ráduly László Dezső, Süketes János, Antal Mihály, Dimény László és Incze István támogatta a kezdeményezést, ami elég is volt az elfogadáshoz. Vass Csilla kérdésére, hogy a népszavazásra a pénzt honnan teremtik elő, Incze István csak annyit mondott: a következő tanácsülésen elvégzik a szükséges költségvetés-módosítást.
