Farkas Réka
Kikosarazták az RMDSZ-t. Egyhetes enyelgés, ajánlkozás, féltékenykedés után tegnap délután kimondatott a döntés: ezúttal a házasság elmarad, ágyba bújásról esetleg lehetne szó, de ez már a szövetségnek nem nagyon tetszik. Ennyire olcsón talán ő sem adná magát.
Pedig nagyon kívánkoztak a nászi ágyba, alig volt hang – a meghatározó politikusok közül senki –, aki azt mondta volna, érdemes lenne fontolóra venni az ellenzéki politizálást. Egyértelműen a Markó-doktrína érvényesült: egy kisebbségi szervezetnek mindig a hatalomban a helye, csak ott tudnak beleszólni a döntésekbe, s lágyítani, enyhíteni azokon valamelyest. Az már az elmúlt napokban kiderült, radikális kiállás miatt nem kell aggódniuk a román partnereknek. Borbély László politikai alelnök például pénteken az Erdély TV-ben nyilatkozta: tisztában vannak azzal, hogy nincs esélyük az etnikai, azaz székelyföldi régió kialkudására, de bíznak benne, hogy elérnek a jelenleginél jobb változatot, például úgy, hogy Brassót még idekapcsolják. Nagyon meggyőzően magyarázta, hogy ez jobb lenne annál, ami most van, sőt, annál is, amit Băsescuék akartak. Arról azonban hallgatott, mennyivel kevesebb az RMDSZ kampányvállalásánál – Kovászna és Hargita megyében sűrűn hangoztatták a területi autonómia kiharcolását –, s arról is, hogy tanulmányok egész sora született: egy ilyen közösködés során megfojtaná Székelyföldet Brassó, előbb Háromszéket szippantaná be, aztán jöhetne a többi...
Tény, az RMDSZ vezetői bedőltek a nagy blöffnek, elhitték, hogy a nyugalom és a külföld rokonszenvéért a kétharmados többség dacára is helyet kaphatnak a kormányban. Pedig Victor Ponta nagy játéka volt ez, így sikerült valamelyest javítania nyáron eljátszott hitelén, elhitette a brüsszeli nagyurakkal, hogy kisebbségbarát, nagyvonalú gesztusokra is kész, elnyerte a Nagy Testvér beleegyezését, és Barrosóék Băsescut is megfőzték, őt nevesítse miniszterelnöknek. Közben Crin Antonescu a rossz rendőr szerepében kígyót-békát rámondott az RMDSZ-re, tiltakozása szép lassan mind nagyobb teret és hangot kapott, így hétfőn, amikor a döntő tárgyalásra megérkezett a bizakodó magyar vezércsapat, már jóformán csak Ponta állt mellettük. Természetesen döntött a többség szava, s így a szocdem pártelnök nagy „nemzeti megbékélése” ezúttal elmarad.
Nagy kérdés, hogy a mostani látványos és igen kellemetlen játék után milyen utat választ az RMDSZ. Dörgölőzik még egy kicsit, helyeket próbál elcsípni bár a megyei intézményekben, vagy vállalja a valós ellenzékiséget. Új időszámítás következik, érdemes lenne fontolóra venni az eddigitől eltérő lehetőségeket, és a járt utak után kipróbálni egy járatlant is. A radikális kiállás akár eredményesebb is lehet, mint az eddigi előre-hátra araszolgatás.
