Rolf-Dieter Heuer német fizikust, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatóját, Adam Steltznert, a NASA Curiosity nevű marsjárója landolásának irányítóját, Cynthia Rosenzweig amerikai klímakutatót és a l’aquilai földrengés veszélyeit alábecsülő olasz illetékest, Bernardo De Bernardinist is az év tíz legfontosabb tudósa közé sorolta a Nature brit tudományos szaklap legújabb számában.
A CERN két független kutatócsoportjának résztvevői július 4-én jelentették be, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló erős bizonyítékokat találtak. Miközben mindkét kísérletben sok billió proton-proton ütköztetés adatait elemezve figyelték meg az új szubatomi részecskét, Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója biztosította azt, hogy a világ megismerje a tudományos felfedezést – írták a Nature szerkesztői.
Miközben Heuer maga egyetlenegyszer használta a felfedezés szót, a két kutatócsoport egyike sem mondta ki azt egyértelműen. A főigazgató hagyta, hogy a szakemberek a tényekhez ragaszkodva ismertessék eredményeiket, például azt, hogy az adatok bizonyossági szintje 4,9–5 szigma. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint egy a 3,5 millióhoz a valószínűsége annak, hogy nem a Higgs-bozont fedezték fel – idézte fel a brit folyóirat a júliusi sajtóértekezlet részleteit.
A tudományos élet másik nagy szenzációja a Curiosity marsjáró landolása volt a vörös bolygón augusztus 6-án. A zökkenőmentes leszállást megvalósító ötvenfős tudományos csoportot a NASA pasadenai laboratóriumában Adam Steltzner vezette. A landolás technikája egyedülálló volt: a marsjárót a fékezés után egy 16 méter átmérőjű szuperszonikus ejtőernyő szállította a kijelölt hely közelébe, ezt követően egy fékezőrakétákkal ellátott platform, az „égi daru” eresztette le a talajra. A művelet alatt a rover kábeleken lógott, amelyek kioldódtak, amikor a Curiosity a felszínre ért.
A Nature toplistájára került Cynthia Rosenzweig New York-i klímakutató, aki a Sandy hurrikán októberi pusztítása előtt már évekkel korábban előrevetítette egy ilyen szupervihar bekövetkezését. Kollégáival az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Goddard Intézetében a klímaváltozási adatok alapján már 2000-re várták egy ilyen óriásvihar eljövetelét.
A folyóirat 2012 legfontosabb tudósai között nevezte meg az olasz polgári védelem igazgatóhelyettesét, Bernardo De Bernardinist, akit hat olasz tudóssal együtt az ősszel hat év börtönre ítélt a l’aquilai bíróság, amiért alábecsülték a 2009. évi földrengés veszélyeit. A 2009. április 6-i földmozgásnak a közép-olaszországi városban és környékén 309 halálos áldozata volt, és tízezrek maradtak fedél nélkül. A bizottság hat nappal a földrengés előtt ülésezett, és semmilyen külön elővigyázatossági intézkedésről nem döntött. Tudósok világszerte nevetségesnek nevezték az ítéletet, arra hivatkozva, hogy a tudomány nem képes a földrengések pontos előrejelzésére. Ennek ellenére De Bernardinis részt vett valamennyi tárgyaláson, és elismerte, hogy annak idején meg kellett volna várnia a tudósok tömör közleményét, mielőtt tájékoztatta a közvéleményt. Most abban bízik, hogy a per elvezet egy jobb kockázatfelmérő rendszer kiépítéséhez hazájában, amely egyértelműen meghatározza a tudósok, a kormányilletékesek és a média feladatát – írta a Nature.
A top 10 tudós között találjuk továbbá Timothy Gowers brit matematikust, a Cambridge-i Egyetem Fields-érmes professzorát, aki a tudományos eredmények szabad hozzáférhetőségéről folyó vita élére állt, amely elvezetett a holland Elsevier Kiadó bojkottjához. A tudományos folyóiratok magas költségei miatti kutatói bojkotthoz több mint tízezren csatlakoztak. A bojkott hatására az Elsevier engedményeket jelentett be. 2012 legfontosabb tudósai közé került Elizabeth Iorns, a Miami Egyetem genetikusa, Joe Handelsman, a Yale Egyetem mikrobiológusa, Ron Fouchier, a Rotterdami Erasmus Orvostudományi Központ virológusa, Cedric Blanpain belga őssejtkutató és a kínai génkutató intézet, a BGI vezetője, Jün Vang – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
