Alig hihető történet. Két egypetéjű iker leány, akit szegény és egyedülálló anyjuk nem tudott felnevelni, két gyermektelen családhoz került, akik jelentős távolságra laktak egymástól az Amerikai Egyesült Államokban. A ritka véletlen (nem részletezzük) tette lehetővé negyven év után az ikrek találkozását.
Akik a rendkívül boldog nővérek találkozásán jelen voltak, azonosságot, és nem hasonlóságot láttak. Megdöbbenésük a hitetlenkedésig fokozódott, amikor kiderült, hogy betegségeikben, nevükben, férjük és kutyájuk nevében, ízlésük, az ételek és szépítőszereik tekintetében azonosak. De még férjeiket is hasonlóan becézték, öltözetük sem különbözött. A genetikusok szerint ez a szinte egyedi eset csakis azáltal volt lehetséges, hogy azonos társadalmi és életviteli feltételek között nevelkedtek. Gyenge magyarázat. Mindazonáltal mi most nem megyünk bele az átöröklés és a környezet alakító hatásának máig tartó vitájába. Erről talán más alkalommal.
Fajunkon belül azonban jól látható különbségek is vannak. Amellett, hogy minden ember egy külön világ, a fentiekhez hasonló azonosság még az egypetéjű ikrek esetében is ritka. Földrajzi és időbeni elkülönülésünk Földünk különböző égövein mintegy 40–16 ezer éve, az őskőkortól (paleolitikumtól) folyamatosan alakította ki azokat a rassz néven kategorizált embertípusokat, amelyeket ma ismerünk. Öt nagyrasszt írtak le, amelyeken belül tovább elkülönülő kisrasszok, alcsoportok vannak.
A nagyrasszok: 1. khoishanid (capoid). Ide a dél-afrikai hottentották, busmanok tartoznak. Az ember legősibb, ma már kevés számú közössége; 2. negroid (kongoid). A Szaharától délre élő pigmeusok (fajunk „törpéi”) és a nilotidok (fajunk „óriásai”). Ők az afroamerikaiak ősei; 3. veddo-ausztralid. Indiában a tamilok, veddák, melanéziaiak, új-guineaiak, őslakos ausztráliaiak, az abók tartoznak ide; 4. mongoloidok: a legelterjedtebb csoport. Kontinentális mongoloidok, pl. Kamcsatkában, Grönlandon, Patagóniában, Kelet-Ázsiában (Kína, Korea), Óceániában (Csendes-óceán szigetvilága) és Ausztráliában. A japánok (ainuk) is mongoloidok; 5. kaukazoidok (europidok): Indiában, Közép-Ázsiában, Európában (feltételezik, hogy kialakulásuk ősi színtere a Kaukázus). Érdekes a baszkok sajátos eltérése valamennyi rassztól. Tudósok feltételezik, hogy ők Európa legősibb benépesítői.
A rasszok jellegzetességei a testméret, bőrszín, szőrzetsűrűség és göndörség, sima vagy hullámos haj, de az arc antropometriája, a szemhéjredő, a szem és a haj színe stb. egyaránt fontos egy rassz besorolásában.
Amikor Sepsiszentgyörgyön járt Kiszely István (1932. június 14.–2012. augusztus 28.), a magyarság-székelység antropológiai jellegzetességeiről sokat beszélt, azzal a lényegi mondanivalóval, hogy az europid kisrasszaiból és a mongoloidból (pl. a kúnságiak) számos vegyes jelleg mutatható ki népességünkben. (Ajánlom a bővebb ismeretek iránt érdeklődőknek a Magyar föld – Magyar faj című kiadvány negyedik kötetét: A magyar ember – A magyarság antropológiája, írta Bartucz Lajos).
Kérdésünk: A rasszizmus szellemi és erkölcsi minőséget lát az emberi rasszokban, e szerint különböztet meg és fogad el vagy üldöz közösségeket. Ön egyetért ezzel?
