Fekete Réka
Aki az utóbbi időben a hazai egészségügy megreformálására vonatkozó rendeleteket, határozatokat olvasta, az a meggyőződése lehet, hogy 2013. január elsejétől minden megváltozik, és a dolgok úgy mennek majd az egészségügyben, mint a karikacsapás.
A páciens belép a családorvosi, illetve szakrendelőbe, elektronikus egészségügyi kártyáját leolvassa a számítógép, az orvos ezennel máris képben van, kivel áll szemben. Megtudja, az illető biztosított-e, van-e, és milyen krónikus betegsége, hol és mivel kezelték legutóbb, allergiás-e bármire, mi a vércsoportja, kit kell értesíteni szükség esetén, ha súlyos állapotba kerül, és maga erre nem képes, rendelkezik-e arról, hogy halála után szerveit életmentésre felhasználják.
Sorolhatnánk, milyen információk segítenék még a betegkövetést, melyek sürgősség esetén életmentőek lehetnének, de bármilyen beavatkozásnál hasznosak, és gyorsítják az eljárást. Említett reformrendelkezések szerint mindez küszöbön, szinte már csak napok kérdése, az elektronikus kártya, a vizitdíj és az elektronikus recept használata január elsejétől kötelező.
Haladjunk előbbi gondolat mentén, és tekintsük úgy, igazoltuk magunkat a mindentudó kártyával, kifizettük a vizitdíjat (családorvosi vizsgálat öt lej, szakorvosi tíz lej, egyhetes kórházi kezelés száz lej), ez egyszerűsíti dolgunkat, nem kell virágon, borítékon és ki tudja, milyen hálacsomagokon törni a fejünket, az elektronikus recepttel a kezünkben pedig biztosak lehetünk, hogy megkapjuk felírt gyógyszereinket.
Csakhogy: az elektronikus kártya, melyet nem az év első napján, hanem az esztendő első felében osztanak szét a családorvosok, csak személyi adatainkat tartalmazza, minden egyéb információt a kártya tulajdonosának beleegyezésével tölthet fel az orvos, aki egyelőre még nem ismeri a programot, arról nem is beszélve, hogy rengeteg időbe telik. A vizitdíjról csak a híradásokból hallottak az orvosok, hivatalos értesítést nem kaptak róla, az elektronikus recept kitöltése időnként akadozik, a régi típusú nyomtatványokat folyamatosan kivették a forgalomból, előreláthatóan januártól még nehezebb lesz a gyógyszerek kiváltása.
Reform ide vagy oda, az egészségügyi szolgáltatások egyelőre nem javulnak, csak bonyolódnak, de el lehet költeni eurómilliókat a nem működő, illetve akadozó integrált számítógépes rendszerek kiépítésére, még többet a hibák kijavítására, miközben az orvos nyakába még több adminisztrációt varrnak, a beteg embernek pedig idegeire megy a sok változtatás és bizonytalanság.
