A kormányfő megemlítette: készen áll vállalni a kockázatát a jövő évben bevezetendő reformoknak, hangsúlyozva, a stabil parlamenti többségre alapoz. Mint mondta: a választásokon elért sikereket az országnak szükséges reformok gyakorlatba ültetésére kell fordítani 2013-ban. „Készen állok meghozni azokat a döntéseket, melyeket 2004 óta nem hoztak meg. Át kell szervezni a román közigazgatást, a közpénzek elköltési módját, a begyűjtés módját. Lesz elég elégedetlen ember, a fontos azonban az, hogy a helyes döntéseket hozzuk meg a románok többsége számára” – szögezte le Ponta.

Korlátozott béremelés
Jövőre sem nőnek reálértékben a bérek a hazai állami vállalatoknál: legfeljebb – az inflációnak megfelelő – háromszázalékos béremelést adhatnak alkalmazottjaiknak 2013-ban azok a cégek, amelyek idén nyereséget könyveltek el – döntött tegnapi ülésén a kormány. Az állami vállalatok továbbra is kötelesek befizetni a központi költségvetésbe nyereségük 85 százalékát, és 2013-ra is érvényben marad az az előírás, amely szerint a vezérigazgatók bére nem haladhatja meg az államtitkárokét, vagyis 4800 lejt havonta. A többségi állami tulajdonban lévő cégek vezérigazgatóinak 20–28 ezer lej körüli bérét 2009-ben faragta le a Boc-kormány, és azóta minden évben meghosszabbították a 4800 lejes korlátozást, így azóta a vezérigazgató-helyettesek és igazgatók többet keresnek, mint a vállalatvezetők. A hazai állami vállalatok (vasút, bányászat, vegyipar) egyes becslések szerint évente több mint egymilliárd eurós veszteséget „termelnek”, miközben alig három év alatt (2006 és 2009 között) a béralapjuk megduplázódott. 2010-ben – egy sor egyéb megszorító intézkedés mellett – a román kormány befagyasztotta a béreket a közszférában, és behatárolta az állami vállalatok gazdálkodását. A Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelszerződésekben Románia kötelezettséget vállalt a legnagyobb veszteséget termelő állami vállalatok fokozatos felszámolására, illetve privatizációjára.

Adócsalásban elsők közt
Az új kormány hatékonyabb adóbehajtással teremtheti elő a forrásokat a tervezett adócsökkentéshez, ugyanis az országban az adócsalás mértéke az uniós átlag másfélszerese – közölte tegnap a Gândul napilap. Románia a második helyen áll (Bulgária után) az Európai Unióban az árnyékgazdaság aránya tekintetében: a román államnak a GDP 29,6 százaléka után nincs semmilyen bevétele, míg az árnyékgazdaság uniós átlaga 19,2 százalék. A lap számításai szerint Románia évente kétezer kilométernyi autópályát építhetne, ha az adócsalás nem lenne magasabb az uniós átlagnál. Így évi hétmilliárd eurós többletbevételre tehetne szert az állami költségvetés, amely az oktatásra fordított pénz kétszerese – tette hozzá a lap. Az új kormány a társadalombiztosítási járulékok csökkentésével szeretné a foglalkoztatottságot növelni: öt százalékkal csökkentené a munkáltató által fizetendő járulékok (jelenleg 28 százalék körüli) szintjét. Ezt a bevételkiesést a feketemunka kifehérítésével pótolhatná – mutatott rá a Gândul. A lap szerint minden harmadik munkavállaló feketén dolgozik Romániában: míg a statisztikai hivatal 6,2 millió alkalmazottról tud, közülük alig 4,32 millió fizeti a társadalombiztosítási hozzájárulást.

Önkormányzati döntés az adóemelésről
Jövő évi első ülésén fogadja el a kormány azt a rendeletet, amely leszögezi: a polgármesterek döntenek arról, hogy a helyi adókat és illetékeket a hároméves inflációmódosuláshoz igazítják-e – jelentette be Liviu Dragnea. A közigazgatási miniszter elmondta: minden helyi hatóság saját kritériumai szerint dönti el, hogy kiigazítja-e vagy sem az adókat és illetékeket, és nem állíthatja azt, hogy a kormány kötelezi az adónövelésre.