Madéfalvi veszedelem vagy latinul Siculicidium (székelyöldöklés) néven váltak ismertté az 1764. január 7-i események a magyar történelemben. A szomorú következményekkel járó véres napról idén is megemlékeznek a csíki faluban és másutt.
Habsburg Mária Terézia magyar királynő délvidéki mintára Erdélyben is meg akarta szervezni a határőrséget, de a székelyek ellenállásába ütközött. Az erőszakos sorozása miatt eltávolított, pontosabban Erdély főkormányzójává előléptetett Adolf Buccow tábornok helyét a székelyföldi határőrség megszervezésében báró Siskovics József tábornok vette át. Az ő parancsára követte el Emanuel von Carato alezredes a székelyöldöklést. A Csíkmadéfalván az ellenállás módozatainak megtárgyalása végett összegyűlt csíki, kászoni és háromszéki székelyeket álmukban támadták meg 1764. január 7-e hajnalán. Ágyúzták a falut, egy részét felgyújtották, s nemcsak férfiakat, hanem menekülő asszonyokat és gyermekeket is legyilkoltak. Közel kétszázan haltak meg, mintegy négyszázan fogságba estek. Az erőszakos fellépés nyomán több ezer székely csángált át Moldvába. Egy részüket Hadik András, Bukovina kormányzója a tartományba gyűjtötte össze, s ott öt falut – Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts, Fogadjisten és Józseffalva – alapítottak. A történelem folyamán a bukovinai székelyek kirajzottak, az Al-Dunánál, Dél-Erdélyben és másutt telepedtek le.
A Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesülete a madéfalvi veszedelem évfordulójához kapcsolódva Tolna megye székhelyén hat kopjafát állított, az emlékhelyet ma avatják. A madéfalvi megemlékezés hétfőn 10 órakor szentmisével kezdődik a római katolikus templomban. A rendezvény déltől az emlékműnél folytatódik. Hétfő délután öt órától a marosvásárhelyi kultúrpalotában a Marosszéki Sékely Tanács tart megemlékező ülést.
