Tavaly év elején írtunk először az AgroSic közösségfejlesztési egyesületről. Sokak számára úgy tűnt, a szervezet létrehozásának erőltetése az esedékes önkormányzati és parlamenti választások kampányeszköze, amivel a gazdatársadalom szavazatait kívánják megszerezni. Az egyesület azonban nem kezdte meg munkáját a decemberi választásokig, így a kampányvádat ejteni kell. Csak most, januártól kezd tulajdonképpen működni.
A kitűzött célok szerint is kedvező megítélés illeti az AgroSic-et. Egyelőre az alapítók által befizetett tagdíjból gazdálkodhatnak, ám a negyedmillió lej nem nagy összeg. De ha mellé kerül a potenciális pályázók ugyanekkora összege, abból már a tágabb agrárium számára is okos befektetéseket lehet megvalósítani. Kezdetben hasznos lesz a tejcsarnokok építésére, korszerűsítésére, silózókombájn vásárlására használható pályázati pénz, a tanácsadás, a hivatalos ügyintézésben való útbaigazítás. Az igazi kihívást azonban a termékfelvásárlás és -eladás megszervezése, a kedvezményes műtrágya-, üzemanyag-, vegyszerbeszerzés lehetővé tétele és más hasonló, nagy befektetéseket igénylő, de ugyancsak nagy hasznot hozó, sok gazdát érintő projektek megvalósítása jelenti. Az AgroSic ebben is gondolkodik, a Közös Agrárpolitika reformja utáni pályázati lehetőségeket várják, melyek 2014 után lesznek elérhetőek. A tervek, a célkitűzések alapján bizalmat kell előlegezni az új szervezetnek. Szándékosan nem nevezzük gazdaszervezetnek, mert az alapítók között nincsenek tulajdonképpeni termelők, agrár érdekeltségű csoportok. Az egyesület alapítói önkormányzatok – épp ezért marad a kérdőjel: miért szerepel a célok között gazdaszervezetek létesítése, a meglévők felrázása, átalakítása is? Kovászna megye a gazdaszervezetek szempontjából az elsők között van az országban. Szarvasmarha-tenyésztők, méhészek, cukorrépa- és burgonyatermelők, biogazdák (a sort lehetne folytatni) aktív szervezeteket tudhatnak magukénak. Az AgroSicben részt vevő önkormányzatoknak politikai színezetük van, ha ők veszik kezükbe a gazdák önszerveződési mozgalmának irányítását, akkor elengedhetetlenül pártpolitikai színezetet kapnak az érdekvédelmi kezdeményezések is. A gazdáknak csak egy politikai irányvonaluk lehet: az agrárpolitika.
A sokat emlegetett, alulról felfelé való önszerveződésbe nem kell beleszólnia az AgroSicnek, de nagyon sokat tehet azért, hogy az összefogás útját választó gazdáknak számottevő, politikamentes anyagi és erkölcsi támogatást adjon. Szorítunk az AgroSicnek, kívánjuk, hogy az új esztendőben jobb lábbal induljanak, gazdaérdekű céljaik egymás után valósuljanak meg.
