A fehér zaj mintájára fehér szagnak is nevezhető az izraeli kutatók által elsőként azonosított új illat, amelyről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben számoltak be.
Ahogyan a fehér zaj sok különböző hangfrekvencia keveréke, a fehér fény pedig sok eltérő hullámhossz elegye, úgy a fehér szag (olfaktorikus fehér) sok különböző illatos vegyület eredője, amely csak laboratóriumban állítható össze. Valójában a fehér szaghoz a kulcs nem magukban a vegyületekben rejlik, hanem abban a tényben, hogy sok van belőlük – vélik a kutatók. A való világ csaknem valamennyi illatát, szagát vegyületek keveréke adja. Az ember képes igen jól megkülönböztetni ezeket a keverékeket, nehéz összekeverni például a kávé illatát a rózsáéval. Arra azonban csekély a hajlama, hogy e keverékek egyes komponenseit különválassza.
Ha az emberi látás teljes tartományába kiterjedő hullámhosszakból többet összekevernek, az fehér fényt ad a konkrét hullámhosszaktól függetlenül, ha pedig a teljes emberi hallástartományba eső többféle frekvenciát „vegyítenek”, az fehér zajt ad az egyedi frekvenciáktól függetlenül. Noam Sobel, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet neurobiológusa csoportjával arra keresett választ, hogy hasonló jelenség történik-e a szaglásnál.
Első kísérletsorozatukban több száz illatot teszteltek önkéntesekkel. A szagminták között volt olyan, amely egyetlen komponensből állt, de olyan is, amely 43 különböző vegyületből állt. A tesztekben minél több komponensből állt egy-egy keverék, annál nehezebben tudtak köztük különbséget tenni a résztvevők. Két négyes összetételű keverék illatát például könnyebben különböztették meg, mint két 43-asét. „Minél több komponens volt a kétféle keverékben, annál hasonlóbbá vált az illatuk, még akkor is, ha nem volt közös komponensük” – idézte a tanulmányt a LiveScience tudományos portál.
Következő kísérletsorozatukban 40-es összetételű illatokat állítottak össze, és ezeket ismertették meg a tesztalanyokkal. Ha az emberi szaglás teljes tartományába eső, azonos intenzitású vegyületekből állt a keverék, azt nem tudták megkülönböztetni az önkéntesek. Minden eredmény arra utalt, hogy a fehér szag különálló illatnak tekinthető, amely egyetlen vegyület jelenlétéhez sem köthető.
A sok komponensből álló kávé és rózsa illata éppen azért tér el, mert vegyületeik nem egyenlő arányban alkotják az illatkeveréket, ráadásul nem terjednek ki az emberi szaglás teljes tartományára.
