Sepsiszentgyörgyön az 1808-ban alakult csizmadiacéh után a tímárok is céhet hoztak létre 1829-ben. A város kézműveséletének fellendülését bizonyítja a mesterségenkénti szövetségek alakulása. A csizmadiák és a tímárok között évekig tartó vita kerekedett, mert a csizmadiák nagy része ismerte a tímármesterséget is, és nem akarták, hogy céhet alkotva a tímárok a kezükből kivegyék a mindennapi jövedelmet.
Végül 1830-ban a tímároknak engedélyezték a céh megnyitását és működtetését. A sepsiszentgyörgyi levéltárban a tímárok céhéről nem maradt fenn írásos adat, csak az 1830-as céhalapítást igazoló levél, amelyet az alábbiakban ismertetek.
,,A Nemes Gyirás Széknek ezen hónap első napjától ide tett azon jelentésére melyben a Sepsi Szent Györgyi Timár Céhnek egy valóságos céh formáltatására adott directiva regulákkal való élhetés, és azoknak használhatását mindaddig mig az a Gyirás Szék gyűlésében nem publikáltatik, és ottan meg nem fontoltatnak bétiltani kérte, Kegyelmeteknek ezennel visszairatik, a közönséges márcalis gyűléseken csak az olyan privilegiumoknak kelletvén törvény szerint publicáltatni melyek egyenesen Ö Felségétől a hazai törvények tartása szerint bizonyos jussukról is adattatnak, mindhogy a Sepsi Szent Györgyi Timároknak Céhbéli directiva regulákat csak a Királyi Gubernium, az odavaló administrátorok többszöri ajánlására az egész monarchiában lévő mindenféle céheknek ujabbi generális régulájáig adta ki, és azok a fennebbi privilégiumok sorába nem jöhetnek, s azokkal nem egy természetűek, hanem csak formális céhek rendbeszedését foglalják magukba. Ennélfogva elégségesnek találtatik ha azon directiva regulák a Sepsi Szent Györgyi privilégiált város keblében publikáltatnak. Kolozsvár 31 december 1830.”
(Sepsiszentgyörgyi Levéltár Fond. 8., dosszié 4127, lap 3.)
Sepsiszentgyörgy tanácsa a Királyi Főkormányszék által jóváhagyott tímárcéhet 1831. január 29-én engedélyezte. A csizmadiák céhe után másodiknak a tímárok működtetnek céhet a városban a fenti jóváhagyás szerint. Azután céhet nyitottak a szabók 1836-ban, és létrejött a Lakatosok Asztalosok Szövetsége 1853-ban, a Cipész Szűcs Pléhes és Pékek Egyesített Szövetsége 1856-ban, az Ácsok és Kőművesek Egyesített Szövetsége 1858-ban, a Kerekes Kovács Nyergesek Egyesített Szövetsége 1859-ben. A céhek megszűnése után 1873-ban a város mesteremberei ipartársulatokba tömörültek, amelyek 1926-ig működtek, majd megalakultak az ipartestületek, amelyek egészen az 1950-es évekig tevékenykedtek.
