Edvard Munch (1863–1944) norvég festő nevezetes és általánosan ismert festménye, a Sikoly központi alakja, tágra nyitott szemével és kiáltó szájával, valóban bárkiben a rémület üzenetét közvetíti. Szinte hallani a sikolyt. A festészet és talán a világ legismertebb mosolya a Mona Lisáé. Azt ma már biztosan tudjuk, hogy kit ábrázol (asszonynevén La Giocondát) Leonardo da Vinci festménye, de mai napig vitatják rejtélyes mosolyának titkát.
Csupán két példa a sok lehetséges közül arra, hogy arcunk változásai mennyire kifejezik érzelmi állapotunkat. Az etológia (összehasonlító viselkedéstudomány), illetve a humánetológia (az emberi viselkedést kutatja) tudósai úgy vélik, hogy a nem verbális (azaz a nem szavakkal kifejezett) kommunikáció jelentősen, akár 93 százalékban is, a szavak helyett közvetít érzelmeket. Azt is megállapították, hogy az arc mimikai izmai a száj és a szem körül Földünk valamennyi népénél azonosan értelmezett érzelmi kifejezéseket tükröznek. Nyilvánvalónak tekinthető, hogy a beszédet megelőzően a kapcsolattartás eszközeként szolgált emberőseinknél és ma is az emberszabású majmoknál.
Mivel az értelmes beszédnél ősibb kapcsolatteremtő eszköz, tudatosan kevésbé ellenőrizhető (tehát „árulkodó”), hatása ezért meggyőzőbb és hatékonyabb, mint a szavakkal kifejezett. Valószínű, hogy Darwin az, aki terjedelmes könyve (Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése, 1872) alapján az összehasonlító etológia előfutárának tekinthető. Számos átvett és tapasztalt példája az állatvilágot a maga teljességében áttekinti, az emberi faj e témakörű vizsgálatában a szakirodalom addig megjelent munkáit figyelembe veszi, de az életkorfüggő viselkedésmintákat saját gyermekein is megfigyeli, és folyamatosan lejegyzi csecsemőkortól kezdve. Jelentősnek tekinti az ember és az emberszabású majmok arckifejezésének hasonlóságát az érzelmek tükrözésében, ami – véli Darwin – az arccsontok és mimikai izmok hasonlóságával magyarázható. Akkor még nem volt ismert, de ma már tudjuk, hogy a helyes darwini megfigyelés genetikai meghatározottságú.
Értelmezhetően 7–8 érzelmi állapot olvasható le arcunkról (részben a csimpánz és a bonabó arcáról): öröm, szomorúság, félelem, harag, érdeklődés, meglepetés, undor. (Jakobszon megállapítja, hogy ezek a jelzések a színészeknél hangsúlyosabbak egy-egy alak megjelenítésénél.) Az arc jelzéseihez járul a testbeszéd, ami elsősorban a kéz mozgásait jelenti. Például ismert, ha valaki akaratlanul elszólja magát, a szájához emeli a kezét, vagy ha elhatározni szándékszik valamit, az állát dörzsöli stb. A szemkontaktus elkerülése vagy tartóssága a beszélgető kapcsolatelkerülését vagy éppen kezdeményezését jelentheti (autóbuszon szemben ülő idegenek nem sokáig tartják illőnek szembenézni, inkább másfelé tekintenek).
Kérdés: milyen érzelmet fejez ki ez a kép?
