Szavak helyett

2013. január 10., csütörtök, Család

Edvard Munch (1863–1944) norvég festő nevezetes és általánosan ismert festménye, a Sikoly központi alakja, tágra nyitott szemével és kiáltó szájával, valóban bárkiben a rémület üzenetét közvetíti. Szinte hallani a sikolyt. A festészet és talán a világ legismertebb mosolya a Mona Lisáé. Azt ma már biztosan tudjuk, hogy kit ábrázol (asszonynevén La Giocondát) Leonardo da Vinci festménye, de mai napig vitatják rejtélyes mosolyának titkát.

Csupán két példa a sok lehetséges közül arra, hogy arcunk változásai mennyire kifejezik érzelmi állapotunkat. Az etológia (összehasonlító viselkedéstudomány), illetve a humánetoló­gia (az emberi viselkedést kutatja) tudósai úgy vélik, hogy a nem verbális (azaz a nem szavakkal kifejezett) kommunikáció jelentősen, akár 93 százalékban is, a szavak helyett közvetít érzelmeket. Azt is megállapították, hogy az arc mimikai izmai a száj és a szem körül Földünk valamennyi népénél azonosan értelmezett érzelmi kifejezéseket tükröznek. Nyilvánvalónak tekinthető, hogy a beszédet megelőzően a kapcsolattartás eszközeként szolgált emberőseinknél és ma is az emberszabású majmoknál.
Mivel az értelmes beszédnél ősibb kapcsolatteremtő eszköz, tudatosan kevésbé ellenőrizhető (tehát „árulkodó”), hatása ezért meggyőzőbb és hatékonyabb, mint a szavakkal kifejezett. Valószínű, hogy Darwin az, aki terjedelmes könyve (Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése, 1872) alapján az összehasonlító etológia előfutárának tekinthető. Számos átvett és tapasztalt példája az állatvilágot a maga teljességében áttekinti, az emberi faj e témakörű vizsgálatában a szakirodalom addig megjelent munkáit figyelembe veszi, de az életkorfüggő viselkedésmintákat saját gyermekein is megfigyeli, és folyamatosan lejegyzi csecsemőkortól kezdve. Jelen­tősnek tekinti az ember és az emberszabású majmok arckifejezésének hasonlóságát az érzelmek tükrözésében, ami – véli Darwin – az arccsontok és mimikai izmok hasonlóságával magyarázható. Akkor még nem volt ismert, de ma már tudjuk, hogy a helyes darwini megfigyelés genetikai meghatározottságú.
Értelmezhetően 7–8 érzelmi állapot olvasható le arcunkról (részben a csimpánz és a bonabó arcáról): öröm, szomorúság, félelem, harag, érdeklődés, meglepetés, undor. (Jakobszon megállapítja, hogy ezek a jelzések a színészeknél hangsúlyosabbak egy-egy alak megjelenítésénél.) Az arc jelzéseihez járul a testbeszéd, ami elsősorban a kéz mozgásait jelenti. Például ismert, ha valaki akaratlanul elszólja magát, a szájához emeli a kezét, vagy ha elhatározni szándékszik valamit, az állát dörzsöli stb. A szemkontaktus elkerülése vagy tartóssága a beszélgető kapcsolatelkerülését vagy éppen kezdeményezését jelentheti (autóbuszon szemben ülő idegenek nem sokáig tartják illőnek szembenézni, inkább másfelé tekintenek).
Kérdés: milyen érzelmet fejez ki ez a kép?

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2013-01-10: Család - :

Gyermekeink

Levente és Octavian, Nyáraspatak. Albert Levente felvétele
2013-01-10: Család - :

Százéveseké a világ?

Ahogy szerte a világban, az Egyesült Államokban is mind több a matróna és az aggastyán. Míg 1980-ban 32 194 évszázadosa volt az Egyesült Államoknak, addig 2010-re számuk 65,8 százalékkal 53 364-re emelkedett. Eközben az össz­lélekszám 36,3 százalékkal gyarapodott, azaz a száz év felettiek csaknem kétszer gyorsabban „szaporodtak”.