Az ásványvízforrás megválasztása nem is olyan egyszerű, mert az ivókúra beállítása szakember dolga.
Könnyebb a helyzete annak, aki olyan vidéken él, mint mi, ahol csak úgy sorakoznak a legkitűnőbb, enyhébben lúgos (alkáli) ásványvizek, főleg a büdösvizek, amelyek lúgosító hatásukat a literenkénti legalább 1 g nátrium- és kálium-hidrogén-karbonátnak, magas kémhatásuknak köszönhetik. Ezeknek az ásványvizeknek a mért pH-értéke 7,4 körül ingadozik, azaz enyhén lúgosak. „A lúgosságot elsősorban a hidrogén-karbonát ionok okozzák – írja az egyik legújabb fizioterápia-kötet. – Az enyhén lúgos víz képes a gyomor savtartalmát mérsékelni, de nem befolyásolja annak savterme­lését, és a gyomrot elhagyva a bélben szükséges lúgos pH kialakításában-fenntartásában jelentős szerepük van.” A konyhasót is tartalmazó ásványvizeink kiegyenlítőleg hatnak sav–lúg-háztartásunkra, ezáltal segítenek megszabadulni az elsavasodás okozta gombás fertőzésektől, például a körömgombától – írják a parajdi sós víz ivókúra-javallataiban.
Mindhiába törnek felszínre szinte lépten-nyomon lúgos ásványvizek Háromszéken, ha az itt élők nem ismerik gyógyhatásukat, s csak azt tudják felidézni, hogy nagyanyám-nagyapám sikerrel használta ezeket bajainak enyhítésére, de mi már minderre nem emlékezünk.
A sepsiszentgyörgyi József Attila utcában ma is ott a Szabó Mihály-féle kénes gyógyvízkút, melynek vizét – akárcsak a Büdöskútét – ivókúrára alkalmazták, a sajtóban reklámozták, reumás, mozgásszervi bajok kezelésében fürdőkúraként rendszeresen igénybe vették. Sepsikőröspatakon a Nagypatak bal oldalán feltörő büdös- (kénes-kénhidrogénes) vizet évtizedekkel ezelőtt edényekben, szekerekkel hazahordták a betegek, felmelegítették, nyáron felforrósított köveket dobtak a kádba, és úgy kúrálták meggémberedett tagjaikat. Így értékesítették Középajtán is az Ölyves-árok büdösvizét. Ahány községvezető megfordult ezekben a falvakban, annyiszor készült a víz használatáról szakvélemény az elmúlt évtizedekben, de minden kezdeményezés torzóban maradt. Így történt ez Sepsibesenyőn, Lisznyó­patakon is. Most úgy néz ki, hogy Sepsikő­röspatak önkormányzata és a Diakónia Alapítvány is érdeklődik a víz felhasználási módja felől. A büdösvizek ésszerű felhasználására a legkitűnőbb példa a dálnoki magántulajdonú fürdő, ahová azonban előzetes bejelentkezés szükséges.
Bölön község határában tör a felszínre az a kénes-édes ásványvízforrás, amelynek jótékony hatása hasonló. Ezt volna hivatott mind ivó-, mind fürdőkúrában hasznosítani A borvíz útja program alapjaiból újonnan megépített kezelőközpont (képünk) beindítása felől számtalan reumás beteg érdeklődik, és figyelemre méltó, hogy zömmel brassóiak. Nem kétes, hogy az „ellúgosítom magamat” jelszónak éppen a mi megyénk nyújtja a legelőnyösebb lehetőségeket, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Ojtoztelepen is található büdös-kénes gyógyvíz, a lemhényi Almásrétre befolyó Farkas patakának teljes hozama is ilyen! Ezeket nagyon rég ismerte az ember. Mikes Kelemen egyik törökországi levelében emlékezik a zágoni Domokos-patak völgyében feltörő Bü­dösvízre. Ehhez kapcsolódik a helybeli görögkeleti vallású románság egyik tavaszi népszokása. A hagyomány titokzatos erőkkel ruházza fel a kénhidrogénes, záptojásszagú vizet. Régebb a románság  hagyományos mezei ünnepsége kapcsolódott hozzá. Az ortodox húsvét utáni első pénteken a zágoni románság a forrás közelében tartott mulatságot, melyen az ortodox pópa istentiszteletet is celebrált. A hagyomány ma is él Izvoarele néven. A Büdös-forráshoz ma is gyakran járnak. Aki hisz a gyógyító forrás erejében (Izvorul tămăduirii), és magához veszi vizét – állítják –, bízhat betegsége enyhülésében, a teljes gyógyulásban is. Gyakran esik szó a konstantinápolyi Csodatevő gyógykútról, itthon pedig a szaláncfürdői (Slănic Moldova) forráshoz zarándoklatokat szerveznek a gyógyulást keresők.
A dálnoki Víztisztáján és Győr rétjén régebb a kezdetleges fürdőmedencék vizét gyógyfürdőzésre használták a helybeliek. Ezeknek újrabefoglalása, helyi érdekű meleg fürdőként való hasznosítása a jelenlegi dálnoki önkormányzat falufejlesztési tervének része.
Hasonló édes-kénes gyógyvizek találhatók Felsőcsernátonban, ahol a két világháború közötti időszakban a Csókás-feredő (10x4 m) mint kénes vízzel táplált strand működött. Ennek forrását újították fel 2012 nyarán a budapesti Ars Topia Alapítvány önkéntesei és a helybeli fiatalság. Ilyen a vize a torjai Szemmosó-kútnak, amit ma is használnak, az uzoni Cserepataki kénes forrásnak, a nagypataki két Büdösvíznek, a kézdikővári és a szárazpataki Büdöskútnak, a Lespataki kénes víznek Gelencén, az ozsdolai Lupei pataki büdösvíznek. Hasonló összetételű kénes vizet tartalmaz Ojtoz–Ozsdola térségében, a Bandi nevű erdőrészen a Büdös-forrás. Több felső-háromszéki, büdösvízzel működő gyógyfürdő felújítására szükséges pénzalapok megpályázásának egy részét, majdani kivitelezésének irányítását a Kovászna megyei önkormányzat és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület vállalta fel a Székely népi fürdők felújítása és a fürdőélet felelevenítése programban. A sepsibesenyői régi Büdösfürdő felújítására tervezet is készült. Sugásfürdő nem kimondottan a szénsavmentes gyógyvizek területe, de forrásainak magas az alkálitartalma, s itt – 2012 telén – csírába szökkent a gyógyturizmus, aminek csak örvendeni lehet.