Kártérítésre kötelezte Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 1996-ban kirobbant telefonlehallgatási ügyben. Constantin Bucur, a Román Hírszerző Szolgálat századosa 1996 májusában jelentette be sajtóértekezleten, hogy az RHSZ rendszeresen lehallgatja a politikai pártok székházából és különböző lapok szerkesztőségeiből folytatott telefonbeszélgetéseket, és állítását több, általa készített hangfelvétellel támasztotta alá.
A nemzetbiztonsági törvény megsértéséért, szigorúan titkos információk nyilvánosságra hozataláért 1998-ban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, időközben tartalékos állományba helyezett titkosszolgálati tiszt 2002-ben fordult a strasbourgi bírósághoz azzal a panasszal, hogy Románia megsértette a tisztességes tárgyaláshoz való jogát és véleménynyilvánítási szabadságát. Az EJEB megalapozottnak ítélte a keresetet, és húszezer eurós erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot. A strasbourgi bíróság az ügy másik panaszosának, Mircea Toma újságírónak és lányának, Sorana Tomának fejenként 7800 eurós kártérítést ítélt meg, mert sérült a magánélet tiszteletben tartásához és a hatékony jogorvoslathoz való joguk.
Monica Macovei EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter, aki a panaszosok képviseletét látta el Strasbourgban, úgy véli, hogy a román állam által fizetendő kártérítést az RHSZ akkori vezetőitől és a Bucurt elítélő katonai bíráktól kellene behajtani. Az ügyben indult vizsgálatok során az RHSZ nem kérdőjelezte meg a hangfelvételek hitelességét, csak azt, hogy Bucurt ezekre utasították.
