Egy főre 856 lejes átlagbevétel jutott, a bérjellegű jövedelem ennek az 51,1 százalékát alkotta. 23 százalékban a szociális juttatások, 4,2-ben a mezőgazdasági bevételek, 3-ban a független tevékenységből származó jövedelmek és 2 százalékban az értéktárgyak eladásából származó nyereség képezte a háztartási bevételeket. Jelentős részt, 15,3 százalékot tett ki a természetben kapott jövedelem is. A kiadások legnagyobb része, 42 százaléka, élelmiszerre és nem alkoholos termékekre ment el, de meghatározó hányaddal bírtak (19,1 százalék) a lakás karbantartására, vízre, elektromos és hőenergiára irányuló költségek is. (Ziarul financiar)
ELVETEMÜLT RENDŐRÖK. Országos botrányt kavart a román hírtelevíziókban a január 3-án közvetített tudósítás, miszerint a Gorj megyei Balş város rendőrparancsnoka és néhány társa több alkalommal megerőszakolt és terror alatt tartott egy rendőrnőt. Amikor a miniszter beszélgetésre invitálta a megye rendőri vezetőjét, az betegszabadságot vett ki, befeküdt a helyi kórházba. A kis iparvárosban nem egy női áldoztuk volt a nagy természetű férfiaknak, de az erőszakot eddig a nyilvánosság előtt az említett rendőrnőn kívül csak a belügyminisztérium kirendelt oktatási intézetének egy szakácsnője vállalta. A balşi rendőrparancsnoknak nem ez az első visszaélése, két évvel ezelőtt filmet is láthattunk, mikor a város alvilági figuráival mulatozott, később egy másikat, amikor ittasan vezetett, és botrányt csapott az őt igazoló kollégájának. (RTV)
BEOSZTOTTÁK. Victor Ponta 2019-ben vagy 2024-ben indulna az államelnöki székért. 2014-ben Crin Antonescunak kell megméretkeznie – döntött a kormánykoalíció. A Szociál-Liberális Szövetségben írásos egyezményt kötöttek arról, hogy a pártszövetség jövőre Crin Antonescu elnökjelöltségét támogatja. Újabban olyan híreket is hallani, miszerint a szoclibek az új alkotmányban azt kívánják bevezetni, hogy az államelnököt a parlament válassza meg. Ha ez megtörténne, Romániában is csak dekoratív szerepet tölthetne be az elnök. (România liberă)
PONTA TART A KÜSZÖBTŐL. Megvalósíthatónak tartja a miniszterelnök az idei alkotmánymódosítást, ám attól fél, hogy az új alaptörvény az alacsony részvétel miatt elbukik a népszavazáson. Victor Ponta hétfőn arról beszélt, hogy az alkotmány módosítása előtt azon a népszavazási törvényen kellene változtatni, mely előírja, hogy a választópolgárok legkevesebb felének plusz egy főnek kell részt vennie az alkotmány módosításáról szóló népszavazáson ahhoz, hogy az érvényes legyen. Ha nem csökken ez a részvételi küszöb, akkor Ponta szerint fölöslegessé válhat az alaptörvényről szóló társadalmi és parlamenti vita. (Ziare.com)