A farsangi vigadalomban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, húshagyókedden tanácsos a vetni való kukoricát morzsolni, hamvazószerda pedig szigorú dologtiltó nap, amikor tilos az állat befogása, mert akkor elpusztul, és az asztalhoz a gazdasszony üljön le elsőnek, hogy majd a kotlós tyúkja is jól üljön – emlékszik a régi farsangokra a szárazajtai Incze Pál és Jolán (Incze Anikó lejegyzése). A vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó farsang sok tekintetben veszített régi varázsából, de a kocsonyát, kolbászt, farsangi fánkot és csörögét manapság is ugyanúgy készítik, mint hajdanán. Hogy miért éppen ezek maradtak meg a farsangi időszak jelképes étkeinek, Incze Anikó gasztronómiai szakembert kérdeztük.

Idén a világ átlép a sok bizonytalanságot s számtalan megoldatlan helyzetet maga után hagyó Sárkány évéből a Kígyó évébe.