A gyermekkoruk óta két nyelvet használó idős emberek agya nemcsak fürgébben működik, hanem gyorsabban is tud váltani a kognitív feladatok között azokéhoz képest, akik csak egy nyelvet beszélnek – derül ki egy friss amerikai tanulmányból.
A The Journal of Neuroscience folyóiratban múlt héten megjelent elemzésükben a Kentuckyi Egyetem tudósai hangsúlyozták, hogy eredményeik azt sugallják: bizonyos szellemi tevékenységek valóban hasznosak lehetnek idősebb korban. Vizsgálataik során megállapították, hogy a kétnyelvű emberek agyi működésében olyan minták különíthetők el, amelyek az egynyelvűeknél nincsenek jelen.
Brian Gold vezetésével harminc, 60 és 68 év közötti, jó egészségi állapotban lévő emberrel végeztek kísérleteket, részben olyanokkal, akik a mindennapokban két nyelvet használnak, részben olyanokkal, akik csak egy nyelven tudnak. Agyuk működését – a különböző agyi régiók közötti véráramlás alakulását – funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) rögzítették. A résztvevőknek agyuk rugalmasságának mérésére szolgáló kognitív (tanulási és emlékezési) feladatokat kellett végrehajtaniuk. Két különböző – kör és négyzet – alakú ábrát mutattak nekik piros és kék színben: miután a minták felvillantak a képernyőn, meg kellett nevezniük vagy a formát, vagy a színt. Később már ide-oda ugráltak a formák és a színek között. Mindkét vizsgálati csoport jól oldotta meg a feladatokat, de a kétnyelvűek gyorsabbak voltak, mint az egynyelvűek. Az fMRI-képek ráadásul kimutatták, hogy az előbbiek agya nemcsak fürgébbnek bizonyult, hanem kevesebb energiát is fogyasztott a frontális (homlok) lebeny kéregben. „Ebből arra lehet következtetni, hogy a két nyelven beszélő idősek hatékonyabban veszik igénybe agyukat, mint egynyelvű kortársaik” – mondta Gold.
A szakemberek kíváncsiak voltak, hogy a kétnyelvűség előnye mikor jelentkezik az élet során. Ezért fiatal felnőttekkel – átlagéletkorukat tekintve 31 évesekkel – is elvégeztették ugyanazokat a feladatokat. Mint előre sejthető volt, gyorsabbak voltak, mint idősebb társaik, ám kiderült az is, hogy a két kísérleti – kétnyelvű, illetve egynyelvű – csoport tagjai között nem mutatkoztak különbségek a kognitív képességeket illetően ebben a korban. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az egész életet végigkísérő kétnyelvűség igazán az életkor előrehaladtával fejti ki jótékony hatását az agy homloklebenyének működésére.
A tanulmányt ismertető LiveScience szakportál megszólaltatta a Wayne Állami Egyetem idősügyi szakértőjét, John Woodardot, aki nem vett részt a kutatásban. „A tanulmány az elsők között szolgáltat bizonyítékot arra, hogy kapcsolat létezik némely kognitív ösztönző tevékenységek, jelen esetben több nyelv naponta történő használata és az agy működése között” – mondta.
