Franciaország jelenleg „az első vonalban” harcol Maliban az iszlamista csoportok ellen, de egy héten belül megkezdődik az afrikai csapatok szárazföldi bevetése – közölte tegnap Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök a párizsi nemzetgyűlésben, ahol a teljes politikai elit támogatásáról biztosította a francia katonai intervenciót a nyugat-afrikai országban.
François Hollande államfő eközben Dubajban azt hangoztatta, hogy Franciaország nem akar Maliban maradni, viszont kitűzött célja, hogy mielőtt katonái távoznak, megteremtődjön a biztonság, legyenek törvényes hatóságok, kibontakozzon a választási folyamat, a terroristák pedig ne veszélyeztessék többé az ország területi egységét. A francia elnök elmondta azt is, hogy jelenleg hétszázötven francia katona harcol a felkelők ellen. Hozzátette, hogy növelik csapataik létszámát Maliban, nemcsak a levegőben, de a szárazföldön is. Szükség esetén az Abu-Dzabiban állomásozó hétszáz francia katona egy részét is bevethetik, akárcsak az ott állomásozó hat Rafale vadászbombázót. A párizsi védelmi minisztérium bejelentése szerint fokozatosan 2500-ra emelik a Maliba vezényelt francia katonák számát.
Az Egyesült Államok kész minden szükséges segítséget megadni a Maliban harcoló francia erőknek, katonákat azonban egyelőre nem szándékszik küldeni a nyugat-afrikai országba – jelentette ki tegnap az amerikai védelmi miniszter a Lisszabonhoz közeli Oeirasban, ahol portugál hivatali kollégájával találkozott. Leon Panetta a José Pedro Aguiar-Brancóval közösen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Washington szorosan együtt akar működni Párizzsal a Maliban tevékenykedő iszlamisták megfékezésében.
Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei csütörtökön tartanak rendkívüli tanácskozást Mali ügyében – közölték Brüsszelben. Belgium bejelentette, hogy két szállító repülőgéppel és egy mentőhelikopterrel, valamint az ezek kezeléséhez, működtetéséhez szükséges nyolcvan katonával maga is csatlakozik a mali kormányerőket támogatókhoz.
A bamakói kormány megmentése érdekében Franciaország múlt pénteken indított katonai műveletet a Mali északi részét megszállva tartó és dél felé nyomuló iszlamisták ellen. Már csaknem 380 ezer ember menekült el a mali konfliktus elől, közülük 230 ezren az ország határain belül maradtak, 150 ezren valamely szomszédos államba távoztak. A nagyrészt sivatagos Észak-Mali tavaly június vége óta áll teljes egészében az Iszlám Maghreb al-Kaidája nevű terrorszervezettel kapcsolatban álló fegyveres csoportok ellenőrzése alatt, amelyek a saría, az iszlám törvénykezés szigorú értelmezését erőltetik a helyi lakosságra, és eközben különböző túlkapásokat követnek el. Az iszlamista fegyveresek az Amadou Toumani Touré mali elnök elleni március 22-i katonai államcsínyt kihasználva vonták ellenőrzésük alá a térséget. Azóta kiszorították onnan egykori szövetségesüket, az Azavadi Nemzeti Felszabadítási Mozgalom nevű tuareg lázadó szervezetet. A mali elnök Franciaország és az ENSZ segítségét kérte, miután az iszlamista lázadók déli irányba előrenyomulva múlt csütörtökön elfoglalták a fővárostól, Bamakótól 600 kilométerre fekvő, stratégiai fontosságú Konna várost. Párizs ezt követően, múlt pénteken indította el katonai akcióját.
