Volt, amikor mindennapi életében összeolvadtak a hétköznapok a vasárnapokkal, volt úgy is, hogy bírálat érte a közösséget, mert nem teljesítette mindenki elképzelését, mert habozott, tétlenül egy helyben topogott, amikor a Szuperligába jutott női kézilabdacsapata, mert... mert... Most viszont együtt ünnepelték azt, amit ünnepelni lehetett, a birkózók Európa-bajnoksági sikereit, több mint tíz országos bajnoki címét, a női kézilabdázók Szuperligába jutását, Adrian Bucur (tornász), Mihaela Munteanu, Bianca Ianculovici, Adina Popescu bővített olimpiaikeret-tagságát, George Halapciuc válogatott keretbe kerülését. Ünnepeltek, és reménykedtek abban, hogy az egyéni sportágak három szakosztályának mindenike legalább egy sportolóval jelen lesz a pekingi olimpián, reménykedtek abban, hogy Mircea Bucă edző fáradságát siker koronázza, s sikerül ,,összehoznia" azt a csodát, mely megmenti a kieséstől a csapatot.

Jó volt látni, hogy együtt a Club, hogy csatlakozott hozzá a város polgármestere, Albert Álmos, a kézilabdázók szponzora és a megyei szövetség vezetője, Szabó Csaba. És megjelent az ünnepélyen Marian Ştiopu sportigazgató is. Mi tagadás, hiányoltuk a megyei tanács képviselőit, elvégre ők voltak a Szuperligába jutás felpörgetői, erőltetői. Csak nem ment el a kedvük a csapat őszi mérlegének láttán?...

A Club tehát hagyományaihoz hűen idén is szembenézett önmagával, aztán értékelte eredményeit, díjazta legjobbjait. Példája követendő. Két hét van még hátra, behozható a lemaradás. (áros)