Az ET sajtószolgálatának közlése szerint Fiamma Ni­renstein úgy véli, hogy ezeknek a képviselőknek a jelenléte ellentétes lehet az Európa Tanács alapító okiratában foglalt értékekkel, a többi között az emberi jogok tiszteletben tartásával és előmozdításával, a demokráciával és a toleranciával. A képviselő azt állította, hogy a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás egyszer odament hozzá és kollégáihoz, akikkel az antiszemitizmusról beszélgetett, és azt mondta, hogy antiszemitizmus nem létezik, a „holokausztipar” pedig azt a célt szolgálja, hogy a zsidók átvegyék az uralmat a világ fölött. „Ez nemcsak az ő álláspontja, hanem a pártjáé. Ha elolvassák a jegyzőkönyveket, folyton ezt ismételgetik. Náci karlendítéssel köszöntik egymást” – hangoztatta a néppárti képviselő, aki szerint határozott lépésekre van szükség, mert az ilyen vélekedés egész Európára fenyegetést jelent.
Fiamma Nirenstein sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy az Arany Hajnal párt és a Jobbik képviselője akkreditációjának felülvizsgálatát az MSZP-s Szabó Vilmos is támogatta. Az ET sajtószolgálatának közleménye arra is kitér, hogy egy képviselő akkreditációjának megkérdőjelezését legalább öt országból minimum tíz képviselőnek kell támogatnia. A parlamenti közgyűlés „házbizottságának” megfelelő testület 24 órán belül dönt a két kezdeményezésről, három lehetőség közül választhat: vagy jóváhagyja az akkreditációt, vagy megtagadja azt, vagy úgy engedélyezi ezeknek a képviselőknek a közgyűlés munkájában történő részvételét, hogy egyes jogaikat felfüggeszti, a közgyűlés egyes testületeinek munkájában nem vehetnek majd részt. Ez utóbbi két esetben a bizottság állásfoglalását a közgyűlés meg is vitatja. A döntésig viszont mindkét képviselő részt vehet a közgyűlés munkájában.
Az 1949-ben létrejött, 47 tagállamot tömörítő páneurópai Európa Tanács parlamenti közgyűlése a tagállamok parlamenti képviselőiből áll, évente négyszer ülésezik, vizsgálatokat folytat, javaslatokat és ajánlásokat tesz a tagállamoknak.