Eldőlni látszik a vita arról, hogy hideg vérűek vagy meleg vérűek voltak-e a dinoszauruszok: spanyol és norvég kutatók legújabb tanulmányukban, amely a Nature tudományos magazinban jelent meg, az utóbbi mellett teszik le voksukat.
A dinoszauruszok csontjai gyakran tartalmaznak növekedési „gyűrűket”, pontosabban vonalakat (Lines of Arrested Growth, LAG): a LAG-eket a lassú és gyors növekedési periódusok hozzák létre. Számos tanulmány a növekedési „gyűrűk” segítségével számítja ki a dinoszauruszok korát. A kutatók korábban a LAG-eket egyértelműen a hidegvérűséggel azonosították, abból indulva ki, hogy a meleg vérű állatok, amelyek képesek állandó testhőmérsékletet biztosítani, és nem függnek a kedvező vagy kedvezőtlen külső feltételektől, folyamatosan növekednek. A spanyol és norvég kutatók 41 meleg vérű, vadon élő kérődző lábcsontjainak szerkezetét vizsgálták, olyanokét, mint az antilop, a szarvas vagy a zsiráf. Az adatokat összevetették a szezonális hőmérséklettel, a csapadékmennyiséggel, az állatok hőmérsékletével és nyugalmi metabolizmusával (anyagcseréjével). A tudósoknak sikerült kimutatniuk az „évgyűrűket”, azt, hogy a meleg vérű állatokra is jellemző a gyors és a lassú növekedés fázisa; az utóbbi a kedvezőtlen évszak hosszától függ. Az „évgyűrűk” hasonlatosak voltak a dinoszauruszok LAG-jeihez, vagyis azok is meleg vérűek lehettek.
Ideje tehát felülvizsgálni a dinoszauruszokkal kapcsolatos nézeteket.
