,,A tárgyalásos rendezés lehetősége kimerült" — állapították meg az Egyesült Államok és az EU-tagállamok nagykövetei közös nyilatkozatukban. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök figyelmeztetett: Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása, amelyet a nyugati országok támogatnának, aláaknázná az ENSZ-alapokmányt, és olyan új korszak kezdetét jelentené, amelyben az erő a jog felett áll. Megjegyezte, komoly válság robbanhat ki, de nem bocsátkozott részletekbe, nem közölte, Belgrád milyen válaszlépést tenne. Fatmir Sejdiu, az ENSZ-közigazgatás alatt álló tartomány elnöke arról beszélt, hogy az 1990-es években az albánok ellen végrehajtott etnikai tisztogatás miatt lehetetlen Szerbia és Koszovó jövőjét egy közös államban elképzelni. ,,Belefáradtunk a csaknem két évtizede tartó elszigeteltségbe és háborúba" — mondta. Az amerikai és az EU-nagykövetek szerint a BT-ülés kudarca azt jelenti, hogy az ENSZ-ben nem lehet megoldást találni Koszovó ügyére. Vitalij Csurkin orosz nagykövet viszont amellett kardoskodott, hogy még van, miről tárgyalni. Újságíróknak kijelentette: ,,a függetlenség egyoldalú bejelentése felé tett lépések egyértelműen túllépnek a nemzetközi jog keretein". Vuk Jeremic szerb külügyminiszter világossá tette: Szerbia nem alkalmazna erőt, de jogi, diplomáciai és gazdasági lépéseket tenne az egyoldalú függetlenség visszafordítására. Zalmay Khalilzad amerikai ENSZ-nagykövet közölte: mivel a felek álláspontja kibékíthetetlen, és Moszkva nem hajlandó megváltoztatni álláspontját, az Egyesült Államok, Európa és más államok készek lépéseket tenni az Ahtisaari-terv végrehajtására.