Belföldi hírek

2013. január 25., péntek, Belföld

Schengenhez több kell
Andreas Von Mettenheim, Németország nagykövete és Philippe Gustin, Francioraszág nagykövete egyaránt annak a véleményének adott hangot, hogy a határok technikai felszereltségének korszerűsítése nem elégséges Románia schengeni csatlakozásához, az országnak jelentős elpőrelépéseket kellene tennie az igazságszolgáltatás reformja és a korrupcióellenes harc terén is.

„Németország és Franciaország közös álláspontja: minden romániai politikai szereplőnek közös érdeke kell hogy legyen az igazságszolgáltatás reformja, ebben egységes álláspontot kell mutatniuk kifelé. Ha ez megtörténik, a két lépésben általunk javasolt schengeni csatlakozásra sor kerülhet” – mondta a német nagykövet. Mindketten megértették, hogy Románia különválasztaná a schengeni egyezmény és az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus témakörét, de „Észak-Európa leginkább az EU e külső határa miatt aggódik, amelynek teljességgel biztonságossá kell válnia” – mondta von Mettenheim. Philippe Gustin hozzátette, mindhiába adottak a határátkelőknél a legkorszerűbb technikai feltételek, ha „az útlevélbe csúsztatott pénzjeggyel el lehet érni, hogy minden gond nélkül átmenjen bárki a határon”.


Fogy a magyar szerkesztőség
Csaknem hétszáz alkalmazottat bocsát el február 1-jétől a közszolgálati televízió, amely az intézmény rossz gazdasági helyzete miatt döntött így. Az elbocsátásokról szóló elvi határozat már tavaly megszületett, majd a televízió alkalmazottjainak szakmai vizsgán kellett részt venniük. A televízió vezetősége az ott elért eredmények alapján döntött az elbocsátandó személyekről. Nagy Zoltán, az RTV igazgatótanácsának tagja szerint a leépítés leginkább a bukaresti magyar adás szerkesztőségét érinti, de nem olyan mértékben, hogy veszélybe kerüljön a műsorgyártás. A magyar szerkesztőségek közül továbbra is a bukaresti a legnagyobb létszámú, ott 24 állás marad az új struktúra szerint. A kolozsvári területi stúdiónál 15 – az eddigihez képest eggyel több – állás lesz, a marosvásárhelyi területi stúdió magyar szerkesztőségének létszáma változatlan marad.


A stagnálás költségvetése
A kormány által javasolt büdzsé a stagnálás és a be nem tartott ígéretek költségvetése, amely nem szolgálja sem a fejlődést, sem a gazdasági növekedést – jelentette ki Andreea Paul, a Demokrata-Liberális Párt (DLP) alelnöke. „A fizetésképtelenséget megtestesítő kormánnyal van most dolgunk, amely olyan költségvetést javasol nekünk, amely a Szociál-Liberális Szövetség kampányban hangoztatott hazugságait bizonyítja” – jelentette ki Andreea Paul, hozzátéve, a büdzsé nem más, mint „az NLP útlevele a szocializmusba, a középosztály kárára”. A DLP alelnöke szerint 2013 a tömeges elbocsátások éve lesz, és nem csupán a közszférában, hanem a magánszférában is.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 951
szavazógép
2013-01-25: Közélet - Bokor Gábor:

Kinek tetszik, kinek nem (MSZP–RMDSZ találkozó)

Nem tud arról, hogy az alapítványaik közötti megállapodáson túlmenően más RMDSZ–MSZP protokollumot is aláírtak volna Ko­lozsváron – mondta Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök. Ő a maga részéről jobboldali beállítottságú nemzetpolitikai kérdésekben a Fi­desz–KDNP irányvonalat követi.
2013-01-25: Közélet - Farkas Réka:

Külföldi hírek

Katalánok a függetlenedés útján
Szuverenitási nyilatkozatot fogadott el szerdán a katalán tar­tományi parlament, megtéve ezzel az első lényeges lépést a függetlenségi népszavazás felé. Katalónia népe szuverén politikai és jogi alany – olvasható a nyilatkozatban, amellyel a régió megfogalmazta igényét az önrendelkezésre.