A szakértő kiemelte, az csak elvi feltevés lehet, hogy miként alakult volna az eredmény, ha nem került volna elő a dekrétumok ügye, ugyanis az annyira fontos, sorsdöntő kérdés, hogy minden hasonló alkalommal témaként szerepel. Emlé­kez­tetett arra, hogy már az elnökválasztás első fordulója is meglepően alakult, senki sem várta, hogy Miloš Zeman, a Polgári Jogok Pártja – Zema­nék (SPOZ) parlamenten kívüli párt jelöltje és Karel Schwarzen­berg külügyminiszter jut tovább a második fordulóba. Ekkor úgy tűnhetett, hogy esetleg Schwarzen­­berg nyer – tette hozzá. Később bedobták a Beneš-dekrétumok ügyét, ami felhevítette a kampányt, nagy hangsúlyt kapott, és sejteni lehetett, hogy erősen befolyásolja majd a végeredményt – idézte fel. Megjegyezte, Václav Klaus jelenlegi államfő és családja ekkor Schwarzenberg ellen, a dekrétumok védelmében és Zeman mellett állt ki. (Schwarzenberg az első tévévitában bírálta a Beneš-dekrétumokat.)
Hamberger Judit arról is beszélt: Václav Klaus rájátszott arra, hogy Schwarzenberg szerinte nem igazi cseh. Klaus egyik fő érve az volt, hogy a külügyminiszter inkább osztrák-német, és mindez a vele szemben igazi csehnek mondott Zeman malmára hajtotta a vizet – fűzte hozzá.
A második világháború után az akkori csehszlovák államfő, Edvard Beneš nevéhez kötődő dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján megfosztották a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozták a vagyonukat, és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a Beneš-dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.
A hét végi választás eredményeként Miloš Zeman korábbi szociáldemokrata kormányfő lesz a Cseh Köztársaság új elnöke. A csehországi első közvet­len államfőválasztás második fordu­lójá­ban Zeman támogatottsága 54,8, Schwar­zen­bergé pedig 45,2 százalékos volt. A választási győzelemhez a második fordulóban a szavazatok egyszerű többségének a megszerzése kellett.