Egész Európában megerősödtek a nemzetiségi mozgalmak az elmúlt években, az önálló állami lét megteremtésére is több próbálkozás létezik, a tervezett skóciai és katalóniai népszavazás ebbe a sorba illik – hangzott el a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben tartott tegnapi műhelybeszélgetésen. A fórumon Egedy Gergely történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója emlékeztetett: tavaly januárban jelentette be a skót kormányfő, Alex Salmond (Skót Nemzeti Párt, SNP), hogy 2014 őszén népszavazást akarnak tartani arról, kiváljon-e Skócia Nagy-Britanniából. Ez sokkolta a brit politikai életet, hiszen a fordulat sikeresnek tartott állami struktúrát tesz próbára.
Egedy Gergely elmondta: 1707-ben, miután létrejött az angol–skót unió, Nagy-Britannia politikai berendezkedése sikeresnek bizonyult. Nem számolták fel a skót vagy a walesi identitást, az angolok nem próbálták a saját nemzeti ideológiájukat a skótokra és a walesiekre kényszeríteni. A skótok haszonélvezői is voltak a brit birodalomépítésnek, többen komoly pozíciókhoz jutottak, összességében jól beilleszkedtek a birodalomba – magyarázta.
A két világháború között megerősödött a nemzeti mozgalom, mivel Skócia gazdaságilag nehéz helyzetbe került, a hagyományos iparágak válságba jutottak, és a munkanélküliség jóval magasabb volt, mint Angliában. 1934-ben alakult meg az SNP, amely sokáig jelentéktelen maradt, csak 1967-ben küldhetett először képviselőt a parlamentbe.
A szakértő megjegyezte, hogy az északi-tengeri olajkészlet megtalálása is problémát okozott a skót–angol viszonyban, annak hasznát ugyanis elsősorban nem Skócia élvezi.
Az 1970-es évek közepére megerősödött a nemzeti mozgalom, de sem a konzervatív toryknak, sem a munkáspártiaknak nem volt komolyabb elképzelésük arról, mihez kezdjenek ezzel a jelenséggel – magyarázta. Kifejtette, 1997-ben Tony Blair munkáspárti kormányának nagyobb kompromisszumokat kellett ajánlania, mert Skócia a párt fontos bázisának számított. Ezért megállapították, mely hatáskörök kerülhetnek át Skóciához, és 1999-ben megrendezték az első skóciai választást.
2007-ben az SNP kisebbségi kormányt alakított. Alex Salmond már akkor megígérte a népszavazást a függetlenségről, de csak a 2011-ben megalakult második kormánya idején jelentette be, hogy 2014 őszén megtartják a referendumot.
Egedy Gergely szerint a népszavazás erősen megosztja a közvéleményt: David Cameron brit kormányfő ellenzi, mondván, a skótoknak is jobb egy nagyobb egység részének lenni. Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője is az egységes brit állam mellett áll ki, az SNP szerint azonban Skócia gazdasági felemelkedésének feltétele a függetlenség. Mindezt az olajkészletekre alapoznák, ami azonban szakértők szerint nem korlátlan forrás, nem tudni, meddig elég. Kitért arra is, hogy az SNP szerint Skóciának az EU-ban kell maradnia, de José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy Skócia nem kapna automatikusan tagságot elszakadása után. A történész megjegyezte, hogy a skótok fizetőeszközként megtartanák a fontot, és az angol királynő maradna az államfő.
