A korábbinál is többet fektetnének be a kínaiak az Európai Unióban (EU), miközben az üzleti környezetet vonzóbbnak ítélik máshol – derül ki az Európai Unió kínai kereskedelmi kamarájának jelentéséből. Az EU-ban már tapasztalattal rendelkező, több mint 70 nagy kínai cég megkérdezésével készített tanulmány szerint a kelet-ázsiai ország befektetői általánosságban biztonságos, többnyire nyitott és stabil piacnak ítélik az Európai Uniót, mely fejlett technológiával és képzett munkaerővel rendelkezik.
Vonzó az EU a kínai befektetők számáraAz ottani működési környezet ugyanakkor nem kifejezetten kedvező, főleg a kínai dolgozók vízumainak és munkavállalási engedélyeinek kiváltási nehézségei, az európai munkaügyi jogszabályok, az emberi erőforrás költségei és a vállalatvezetés kínaitól eltérő volta miatt. A válaszadók csaknem 80 százaléka fogalmazott úgy, akadt már működési gondja elsősorban bürokratikus problémák vagy a magas európai árak miatt. A világ más régióival összehasonlítva Afrika, a Közel-Kelet és Latin-Amerika némiképp vonzóbbnak bizonyul az EU-nál, Észak-Amerikát és Délkelet-Ázsiát ugyanakkor megelőzi az unió a vonzerő szempontjából.
A szólásszabadság érték
Mikola Azarov ukrán kormányfő az újságíró-szövetség tagjaival találkozva tegnap kijelentette: „A szólásszabadság számunkra alapvető érték, amelyre az ország társadalmi-politikai rendszerének átalakulásakor tettünk szert, és azt sohasem szabad elveszítenünk, sem korlátoznunk.” Hozzátette ugyanakkor: kormánya kulcsfontosságúnak tartja, hogy megbízható információk kerüljenek napvilágra. Nem kérik, hogy az újságírók dicsérjék a kormány tevékenységét, hogy támogassák az általa folytatott reformot. Szerinte viszont nem ugyanaz hiteltelenné tenni a kabinet munkáját, vagy rámutatni a valódi hibákra. Az ilyen kritikákért hálásak lesznek – tette hozzá. Kijelentette, hogy a sajtószabadság nem keverendő össze a rendelt, megvásárolt cikkekkel, médiában megjelentetett anyagokkal. A vezetés feladatának nevezte ugyanakkor azt, hogy biztosítson minden feltételt a szólás szabadságának megvalósulásához, a jogszabályi körülmények megteremtésével, anyagi és egyéb ösztönző eszközökkel egyaránt.
Londoni kilátó
Boris Johnson, London polgármestere hivatalosan is megnyitotta tegnap a Nyugat-Európa legmagasabbjának számító, The Shard (Üvegszilánk) nevű felhőkarcoló kilátóját, amely 360 fokos panorámát kínál a brit fővárosra. A valamivel több mint 244 méteres magasságban tartott ceremónián a polgármester ünnepi szalagátvágással adta át a kilátót a nagyközönségnek. A Southwark városrészben, a Temze déli partján magasodó üvegtorony 72. emeletén megrendezett ünnepségen a felhőkarcoló terveit megálmodó Renzo Piano olasz építész is részt vett. Boris Johnson beszédében azt emelte ki, hogy a 310 méter magas Shard egyedülálló látványosság a városban. Innen látni a folyó összes kanyarulatát, az én irodámat, a Buckingham-palotát és gyakorlatilag mindent, ami 64 kilométeres körzetben fekszik. Az első napon mintegy 4800-an váltottak belépőt az égig érő üvegszilánk kilátójába, ahová a felnőttek 24,95 font, a gyerekek pedig 18,95 font ellenében mehetnek fel.
