A cégtörléseknél látható nagy ütemű növekedés egy tartósnak bizonyuló tendencia része, hiszen az elmúlt három hónapban összesen 8783, havonta átlagosan tehát 2927 cég megszűnését jegyezték. Az Opten szakértői általában nem minősítik önmagában negatív jelenségnek a cégek megszűnését, hiszen a magyar gazdaságban a vállalkozások nagy száma egészségtelenül szétaprózódott tőkeszerkezetet mutat. Ilyen mértékű növekedésnél azonban már érdemes a cégek életpályáját komolyabb elemzés alá vonni. A tendencia arra mutat, hogy az összes bejegyzett társas vállalkozás hét százaléka szűnik meg. Tóth Tamás, az Opten igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt három hónapban folyamatosan csökkent a működő cégek száma, a jelenség egyszerre tudható be a válság tisztító hatásának és a cégalapítás szigorításának. A jelenség részben abból adódik, hogy tavaly április óta egyszer sem érte el a háromezret a cégalapítások száma, holott régebben havonta átlagosan négyezer új céget is bejegyeztek Magyarországon. Ez az Opten szerint azt mutatja, hogy a komolyabb ellenőrzés képes elejét venni a cégvezetéstől eltiltottak újabb és újabb próbálkozásainak.

Perelhető hitelminősítő
Az amerikai kormány be akarja perelni a Standard & Poor’s-t (S & P), azt állítva, hogy a hitelminősítő 2007-ben csalárd módon magasra értékelt bizonyos jelzálog-fedezetű hitelkötvényeket, amelyek később bedőltek, és ezzel hozzájárultak a 2008-as pénzügyi válság kialakulásához – közölte a nemzetközi hitelminősítő cég. Ez az első eset, hogy Washington a pénzügyi válsággal kapcsolatban eljárást kezdeményez valamely nagy hitelminősítő ellen. Az NPR közszolgálati rádió szerint Washington azután döntött a pereskedés mellett, hogy a céggel megszakadtak a tárgyalások a jóvátételről. A Standard & Poor’s tulajdonosa, a McGraw-Hill részvényei a bejelentés hatására 14 százaléknyit estek. A hitelminősítő visszautasította az amerikai kormány vádját, alaptalannak nevezve azt. Az S & P szerint a kormányzati döntés figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a cég a kockázatos jelzáloghitelekkel kapcsolatban ugyanazokat az adatokat vizsgálta, mint a többi piaci szereplő, valamint az amerikai kormány tisztségviselői, akik 2007-ben nyilvánosan kijelentették, hogy a másodlagos jelzálogpiacon felmerülő problémák hatása korlátozottnak tűnik. Az S & P, a Moody’s és a Fitch Ratings hitelminősítőt azzal vádolják, hogy hozzájárultak a válsághoz, mivel AAA osztályzatot adtak olyan, összességében több ezer milliárd dollárt érő, kockázatos értékpapíroknak, amelyek fedezetét másodlagos jelzáloghitelek biztosították. Ezek a papírok az ingatlanpiaci buborék kipukkadása és a lakáskölcsönök törlesztésének elmaradása miatt nagyon elértéktelenedtek, az amerikai bankok pedig több tízmilliárd dolláros veszteséget szenvedtek el.

Hackervita
Visszautasította az amerikai lapok elleni kínai hackertámadások vádját a Kínai Kommunista Párt központi lapja, a Zsenmin Zsipao. A The New York Times, a Bloomberg, a Wall Street Journal, majd a Washington Post is azzal a feltételezéssel állt elő múlt héten, hogy minden jel szerint kínai hackertámadások érték a rendszerüket, mert azok időzítése, vélt célja, valamint a támadások módja erre enged következtetni. Az amerikai médiumok egybehangzóan azt állították, hogy a pekingi vezetők anyagi helyzetét, illetve korrupciós ügyeit nagyító alá vevő írásaik miatt váltak a behatolások célpontjává. A kínai pártlap most arra hivatkozik, hogy az internetes támadások közismerten határokon átnyúló, rejtett cselekmények, ezért a támadók kilétét lényegében lehetetlen felfedni. Hozzáteszi: a számítógépek azonosítását szolgáló IP-címek sem jelentenek meggyőző bizonyítékot a hackertámadás eredetére. A Zsenmin Zsipao szerzője szerint az Egyesült Államok önös érdekből terjeszti azt, hogy Kínától félni kell, s nemzetbiztonsága védelmének szükségességével igazol protekcionista kereskedelmi lépéseket, gazdasági szankciókat. A cikk azt állítja, hogy tavaly decemberben az összesen háromezer, külföldről érkező hackertámadásból a legtöbb mögött amerikai IP-cím volt.