Őszi népszavazás az alkotmányról
Háromszáz főre korlátozná a képviselőház létszámát a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ), a szenátust a megalakítandó régiók képviseletévé tenné, és egyértelműen előírná a közvetlenül választott államfőnek, kit bízhat meg kormányalakítással – egyebek mellett ezek az SZLSZ alkotmánymódosítási célkitűzései, melyeket tegnap a szövetség megalakulásának második évfordulóján ismertetett Crin Antonescu szenátusi elnök.
Tegnap Victor Ponta miniszterelnök megerősítette, az SZLSZ Antonescut javasolja az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság élére. Antonescu kifejtette: nem változik Románia államberendezkedése, az alkotmánymódosítással csak a hatalmi ágak hatáskörét akarják pontosabban körülhatárolni, hogy a kormány ne vehesse át a törvényalkotás szerepét, az államfő pedig ne avatkozhasson bele a kormányzásba. Az SZLSZ júniusig szeretné lezárni az új alkotmánytervezet parlamenti előkészítését, és szeptemberben rendezne népszavazást az új alaptörvényről.
Ponta: 2013 a stabilitás éve
Romániát ma stabil országként ítélik meg, és ezt a státusát idén meg kell erősítenie – hangsúlyozta Victor Ponta a parlamentben, ahol tegnap megkezdődött a 2013-as állami költségvetés plenáris vitája. A miniszterelnök beszédében kiemelte, kormánya a választási ígéreteket teljesítő, ugyanakkor csökkenő államháztartási hiánnyal számoló költségvetési tervezetet terjesztett a parlament elé, amelyet előzetesen a Nemzetközi Valutaalappal is egyeztetett. Ponta szerint a büdzsében van fedezet a 2010-es lefaragások előtti szintre kiegészített közalkalmazotti bérek, a négy százalékkal növelt nyugdíjak és a korábbi IMF-hitel törlesztőrészleteinek kifizetésére, miközben a költségvetési hiány idén sem haladja meg az uniós előírásokban szereplő, GDP-arányos három százalékot. Az RMDSZ törvényhozói nem szavazzák meg a 2013-as állami költségvetést, mert a szövetség képviselői és szenátorai szerint az nem szolgálja az ország fejlődését – ismertette a szövetség álláspontját a tegnapi parlamenti ülésen Erdei D. István Szatmár megyei honatya.
Az új régiósítás kockázatai
A hazai polgárok csaknem fele kockázatnak tekinti az ország új régióinak kialakítása szempontjából azt, hogy etnikai szempontok szerint különítsék el a magyarokat egy általuk többségben lakott régióban – derült ki egy tegnap közzétett közvélemény-kutatásból. A kolozsvári IRES közvélemény-kutató intézet azt vizsgálta, milyen elvárásaik és félelmeik vannak a polgároknak a tervezett új régiókkal kapcsolatban. A megkérdezettek 48 százaléka kockázatnak tekinti a magyarok „etnikai szempontok szerinti elkülönítését”, 47 százalék viszont nem. A legnagyobb kockázatot ebben a 65 év fölöttiek, valamint a nyolc osztállyal rendelkező személyek többsége látja. A történelmi régiók szerinti bontásban Moldva lakói tartanak leginkább ettől, az ottani megkérdezettek 52 százaléka válaszolta azt, hogy kockázatnak tekinti a magyarok elkülönítését. Erdélyben valamivel alacsonyabb, 47 százalék ezek aránya. A legtöbben (64 százalék) a régiók egyenlőtlen fejlődését tekintik kockázatnak a régiók kialakítása szempontjából.
Partiumi Autonómia Tanács alakul
Tavasszal alakulhat meg a Partiumi Autonómia Tanács (PAT), amelynek szándéknyilatkozatát szombaton fogadták el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett szatmárnémeti konferencia résztvevői – nyilatkozta Szilágyi Ferenc EMNT-alelnök, a Partiumi Autonómia Kezdeményező Bizottság elnöke. Szilágyi elmondta: a PAT létrehozásáról elképzeléseik szerint egy nagygyűlés dönt majd. A PAT feladata lesz, hogy koordinálja, segítse a Partium területén élő magyar identitású lakosság önazonosságának a megőrzését, megerősítését, ösztönözze a partiumi területi autonómia, valamint a Partiumi Fejlesztési Régió létrehozásához kapcsolódó szakmai, politikai, mozgalmi hátteret, segítse elő a partiumi nemzetek összefogását a közös célok megvalósításáért, és tegyen lépéseket azért, hogy a régióban szimmetrikus kétnyelvűség alakuljon ki.
