Két évszázad történéseit kétszáz oldalban megírva értelmetlen lenne összefoglalni, Bogdán László beszélgetőtársként, Szávai Géza szerzőként megtette ezt a tegnap esti könyvbemutatón.
Annyit csupán: az író az általa „a világ közös nevezőjének” tartott Svájcból láttatja hőseivel a világot, szándéka szerint azonban nem Svájcról szól regénye, hanem az ország két ismérve: semlegessége és aranya eszméinek felhasználásával véleményeit fogalmazza meg a világ dolgairól. Mert hősei „életének értelme a semlegesség, amit militarista eszközökkel védenek”, míg „az arany mindent átformálhat, és erről írni kockázatos”. Mondott olyat is: „a világ fiatal fiúi és lányai számára a legfontosabb dolgok vannak benne, amelyekkel találkozik életében”, meg hogy a könyvben „életek és sorsok peregnek mengyelejevi meghatározás szerint”. Ezek után vagy felkelti az olvasó érdeklődését a Csodálatos országokba hoztalak című regény, vagy sem, de az biztos: a bemutató újszerűsége – a zenei társítás – esetenként megszívlelendő, Gáspár Álmos gitárjátéka, ha néha hosszúnak is tűnt, legalább jó volt. (vop)
