Egy körséta mondatja velünk: ideje lenne, hogy az árkosi jó öreg kutak vize csak a nagymosásra szolgáljon, bevizsgált mélységi víz kerüljön a leveses fazékba, s a mosogatólé a kanálisba. Jó volna, ha a nyugati szelek nem a nyár porát fújnák szembe a járókelővel Felszegben vagy Gejében, s elbúcsúzhatna az árkosi ember a sártól, amit évszázadok óta taposott ük- és dédnagyapja.
Legyen mindig tanulóval tele a félig már felhúzott új iskolaépület, általános érdeklődésre számot tartó objektumként keresse fel mindig az ide látogató a felújításra szorult templomvárat. Öregebbecske idő kell ahhoz is, hogy benépesüljön a helyhez igazából kötődő emberekkel az Árkos-liget lakópark. A Puskás Ferenc nevét viselő településrész az egészséges életmód övezete lehet, hiszen az árkosi vezetés már nemcsak álmodja, hanem lassan befejezi a sporttelepet. Van-lesz közelében feredőhely, s a Sikó-hegy zöld oázisa dobásnyi távolságra kínálja majd áldásait a lazítani akaró embernek. A város fergeteges gyorsasággal terjeszkedik Árkos felé, s mert hamarosan kiépül a hely infrastruktúrája, bízunk abban, hogy újabb befektetők alakítanak majd itt munkahelyeket, csak termőre kell fordulnia a türelemfának Árkoson. A földosztásnak sincs még vége, többen akkor kapják vissza jussukat, amikor a szénfejtést felszámoló szakminisztérium és a végrehajtó cégek visszajuttatják a meddőhányó helyén termékennyé tett mintegy 40 hektárnyi földterületet. Körutunkon érdeklődtünk a hólepel alatt alvó kenyérgabona-vetések helyzete felől is. Megelégedéssel nyugtázták, hogy szépen kelt a gabona, megvédte a hótakaró a nagy fagyok ellen.
Március 15. kötelez
Alig egy hónap választ el az 1848-as forradalom és szabadságharc 165. és a háromszéki önvédelmi harc 164. évfordulójától. Árkoson a polgári és egyházi vezetés is készül méltó módon megemlékezni a jeles évfordulókról.
A falu népe annak idején magáévá tette Berde Mózsa felhívását: népes nemzetőri gárdát öltöztetett fel, látott el fegyverrel, s amikor a szemerjai csata veszni látszott, a végső győzelem annak a honvédcsapatnak volt köszönhető, amely Erdővidék felől, az árkosi erdőn át érkezett Sepsibe, és új erővel tisztította meg a harcteret. A szabadságharc idején huszonhárom árkosi férfiember esett el a borgói, magyarsárosi, hétúri, szászsebesi, szamosújvári, tömösi és temesvári csatákban. A huszonnegyedik Szász István, a Bedeháza fölötti epres-tetői ütközet egyetlen árkosi hőse volt, a szintén hősi halált halt Gyertyánffy Ferenc százados honvédje. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére 2003-ban obeliszket emeltetett a községháza előtti emlékparkba id. Rétyi Ödön első kinevezett polgármester, egykori téeszelnök, vállalkozó. Megérett tehát azóta az idő arra, hogy a huszonnégy árkosi hős neve is megörökíttessék.
Az unitárius egyház 1996-ban emlékkopját állíttatott a vártemplom előtti téren a szabadságharc emlékére, amelyet Tóth Gábor sepsiszentgyörgyi népi mester készített. Miután főt hajtanak a községháza előtti negyvennyolcas obeliszknél és megkoszorúzzák, az emlékkopjához is elhelyezik minden március 15-én ima, ének és rövid ünnepi műsor után a kegyelet virágait. Árkosnak verselő-éneklő fiataljai vannak, a Gelei József Általános Iskola tanulói, a Márk Attila vezényelte Régeni Áron Dalárda és a fúvószenekar elengedhetetlen jelenlevői legnagyobb ünnepünknek.
Hétköznapok hozadéka
Székely János unitárius tiszteletessel megtekintettük azokat a javításokat-változtatásokat, amelyeket az egyházközség végzett saját erejéből az iskolaépületek cseréje révén a felső iskola épületében, mely az unitárius egyház közösségi háza nevet viseli. Itt kapott helyet a lelkészi hivatal, kialakítottak egy rendezvények számára alkalmas, tágas termet, konyhát, amelyre szükség lesz bármilyen családi vagy közösségi összejövetel alkalmával. Itt gyakorol a fúvószenekar, a szomszédos volt harangozói házban és tanácsteremben pedig a dalárda. Ezek révén sikerült mentesíteni a Végh Béniám Kultúrotthont, amelyben elvégezték a legfontosabb tatarozási munkálatokat.
Eseményekben gazdag évet zárt az egyházközség. Remélik, ebben az évben folytathatják a templomot körülvevő reneszánsz kori bástyás vár javítását-restaurálását. Az egyházközség jó kapcsolatokat ápol Amerikából a houstoni 1. sz. unitárius-univerzalista testvérgyülekezettel, akik idén szándékoznak Árkosra látogatni. Ugyancsak idén fogadják vendégként a hollandiai Aardenburg küldöttségét. Az összesen 586 unitáriust szolgáló lelkésszel megtekintettük az épület és a lelkészi lak körül álló ezredévi és Erzsébet királyné-emlékfákat, amelyek védelemre szorulnak.
A falunapokról is szó esett, hiszen Árkosnak négy magyarországi testvértelepülése van.
– A Mezőtúrral való testvéri kapcsolat huszadik évfordulóját tavaly már megünnepeltük – mondta Máthé Árpád polgármester. – Sorrendben következik a Somogy megyei Polány, amellyel ebben az esztendőben ötéves lesz a kapcsolat, ennek megünneplésére is készülünk. A Békés megyei Magyarbánhegyesnek tartozunk egy viszontlátogatással. A Tolna megyében lévő, sokat szenvedett Báta a legújabb testvértelepülésünk. Parasztjai részt vettek a Dózsa György-féle felkelésben, majd pedig teljesen elpusztították a törökök. Ebben az évben az Árkosi Napok időpontját szándékszunk megváltoztatni, amelyre majd testvértelepüléseinket is meghívjuk.
Kisvárdán is megtapsolták
– A muzsika összetartja a népet, mert sem vigadalom, sem pedig temetés nincs, ahová, ha a lehetőség engedi, ne lenne hivatalos az árkosi fúvószenekar – állította Váncsa Mátyás karmester. – Tudtommal az Önkéntes Tűzoltó Egylet zenekaraként alakult meg itt együttes az 1890-es években. Képek és a magyar királyi hangszergyárban készült régi hangszerek – kürtök, trombiták – őrzik annak emlékét. Örvendünk, hogy az egyház helyet adott nekünk, és az önkormányzat támogatott évi 3000 lejjel. Tizenkét-tizenhárom hangszerrel szoktunk fellépni falunapokon, trombitákkal, mélyszárnykürtökkel, tubával, szaxofonnal, dobbal és réztányérral. Legtöbben már harminc éve muzsikálunk. Van megfelelő uniformisunk, amit a tanács segítségével kaptunk, időnként pótoljuk a hangszereinket is. Mivel nekünk nincs egyesületünk, a helybeli Fészekrakó Egyesület révén pályáztunk a szentgyörgyi tanácshoz egy-egy székely mellényre és ingre. A helybeli polgármester jóvoltából voltunk már a magyarországi Polányban. Felléptünk a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bánk bán-előadásain itthon is, Kisvárdán is, majd a nagyváradi színházfesztiválon, február 19-én megyünk Budapestre, a Katona József Színházban lépünk fel. Mi fújjuk a darab végén a Kimegyek a doberdói harctérre című katonadalt. Január 26-án mi rendeztük Árkoson a farsangjárást. Egyik szekéren mi ültünk, a zenészek, a másik a hagyományos kóboros cigányszekér volt. Muzsikával megkerültük a falut, a gyermekek és a fiatalkorúak maszkának öltöztek. A hagyományos népi mondókát Orbán Rezső kiabálta lóhátról. A kapuk kinyíltak, volt kínálmáció is. Köszönjük az adakozást, mert abból a pénzből, amit kaptunk, tokányoltunk, a többit megspóroljuk, és majd abból tiszteljük meg azokat a zenekarokat, amelyeket meghívunk a falunapra.
Árkos mindig jeleskedett a népnevelés terén – írta a legnagyobb székely, Orbán Balázs. Azt javasoltuk a karmesternek, jelentősebb ünnepek alkalmával tartsanak – miként a rétyiek – fúvószenekari koncerteket a faluban. Lesznek rá „vevők” a szomszéd településekről is.
A faragó asszony
Felszegben, a Nagypatak mellett bekopogtattunk Henter Lídiához. Nem találkoztunk ugyanis még olyan asszonnyal, aki faragja a virágokat. „Csak síkban – mondta –, kopjafát még nem faragtam!” Iskolai napló nagyságú, indadíszes munkáját mutatta: töklevelű juharfa deszkába faragva! Utánanéztünk, valóban létezik töklevelű jávorfa.
– Nem hinném, hogy tiltva lenne egy asszony számára a faragás. A szerszámokat Józsika fiam megfeni, csak egy kis kedv is kell a faragáshoz... A dalárdisták velem akartak megfaragtatni egy emlékkopját az elhalt énekesek számára. Kisebb darabokkal jobban megbirkózom – mondja Henter Lídia, aki alkalmi árkosi versmondó, és hetvenen is túl tagja a dalárdának.
