A jövő évi európai parlamenti választások nyomán 751 főre, vagyis a mostanihoz képest 15 fővel csökkentik az EP-képviselők számát, és az erről kedden elfogadott alkotmányügyi bizottsági javaslat értelmében Romániának, Magyarországnak – további tíz tagországgal megegyező módon – eggyel kevesebb mandátum jutna.
A legtöbb, szám szerint 99 EP-mandátummal rendelkező Németország három helyet veszít, így 96 mandátuma lesz az új összetételű EP-ben. Ez már eldöntött dolog, most csak a további tizenkét helyről kell határozni. Az alkotmányügyi bizottság javaslatát a plénumon is el kell majd fogadni.
A változások indoka az, hogy egyfelől a lisszaboni szerződés 751-ben határozta meg a véglegesként kialakítandó EP-létszámot, másfelől a lisszaboni szerződés hatályba lépése után dőlt el egyértelműen, hogy Horvátország is csatlakozni fog az EU-hoz, és helyet kell biztosítani a horvát EP-képviselőknek.
A tizenkét helyet nagyrészt a közepes méretű EU-tagországoknak járó mandátumokból vonják le, az EP alkotmányügyi bizottságának javaslata értelmében oly módon, hogy egyetlen ország sem veszít egynél többet. Így egy-egy mandátumtól esik el Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Portugália és Románia, valamint paradox módon Horvátország, mely utóbbi esetében a veszteség „virtuális”, hiszen a korábbi EP-összetételhez képest számára akkor még pusztán elvben és feltételesen előirányzott mandátumszámhoz képest van szó egyfős csökkenésről.
A mandátumok száma úgy oszlik meg a tagországok között, hogy a kisebb népességűekben kevesebb számú lakosra esik egy mandátum, mint a népesebb országokban.
A legkisebb tagországok – Málta, Luxemburg, Ciprus és Észtország – megőrzik egyenként 6–6 képviselőjüket. A parlamenti bizottsági szavazás során hajszállal – 10–9 arányban – döntöttek úgy, hogy ne Svédország, hanem Ausztria legyen az, amely mandátumot veszít.
