Román–magyar együttélési kódex megszövegezését és elfogadását kezdeményezi Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Elképzelése szerint a kódexet a megyei önkormányzat fogadja majd el, és az a megyeszabályzat mellékleteként épül be a megye jogrendjébe. Jónak tartaná azonban, hogy a dokumentumot a települési önkormányzatok és a megyében működő közintézmények is elfogadják.
A dokumentum a román és a magyar fél érzékenységeire is figyelve próbálná segíteni a két közösség békés együttélését a 85 százalékban magyarok lakta Hargita megyében. Az önkormányzati vezető szerint a feleknek kölcsönösen le kellene mondaniuk a másik fél ingerléséről. Arra a kérdésre, hogy miről kellene lemondania a magyar közösségnek, példaként a címeres magyar zászló állandó lengetését említette. Megjegyezte, furfangos ötlet magyar címert varrni a magyar zászlóra, és azzal érvelni, hogy ez nem Magyarország hivatalos jelképe. A politikus értelmes kompromisszumnak tartaná, hogy a magyar zászlót csak ünnepi alkalmakkor használják – amiként ezt a törvény is szabályozza –, hogy ennek fejében szabadon használhassák a székely zászlót.
Borboly Csaba kifejtette, a kódex alapját képező tanulmányt a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézettől rendelnék meg, s a megye román közösségének partnerségét firtató kérdés kapcsán elmondta, a kódex gondolatát a csütörtöki tanácsülésen a testület 28 magyar tagja mellett a három román tag is kedvezően fogadta. Borboly szerint a Hargita megyei román közösséggel szemben mutatott jó példából azok a megyék is meríthetnének, amelyekben a magyarság él kisebbségben.
