Mátyás király sokszor vándorlónak öltözött, oszt bejárta az országot. Látta, hogy a nép nem elég okos, azért Budán oskolát állított föl, hogy a jó tanulókat tanítsák. Akik onnét kikerültek, azok jutottak a legjobb hivatalokba.
Egyszer Mátyás drótosnak öltözve járta az országot. Meghallotta, hogy az egyik faluba a bíró fia szeretne beiratkozni a budai oskolába. Benéz az ablakon:
– Van-e drótozni való?
– Van hát, mert a Jóska gyerek mindég eltör valamit, ha a Pistára megharagszik!
A drótostót elkezdett drótozni, de közben kérdezett is.
– Hát, ki az a Jóska?
– Jóska az édes fiam! Szeretném föladni a királyi oskolába.
– Hát, ki az a Pista?
– A Pista a néném árva fia, aki itt nyüglődik a nyakunkon! – felelte a gazda.
Közbe megtálaltak, a drótost is az asztalhoz hívták. A Jóska gyerek felkelt az asztaltól, mert ő már csak nem ül egy drótostóttal egy asztalnál! A Pista is fölkelt.
– Talán te is szégyellsz a drótostóttal együtt ülni?
– Nem, hanem félek, hogy kevés az ennivaló, oszt nem lakik jól ez a becsületes drótostót!
A drótos ledobta a gúnyáját, akkor látták, hogy Mátyás király áll ott. Pistát elvitte a királyi oskolájába, és nagy úr lött belőle.
Jóska mög buta maradt.
