A ZÁSZLÓBOTRÁNY JÓL JÖTT PONTÁÉKNAK. Demeter Szilárd egyetemi oktató, a Duna TV Közbeszéd című műsorában elmondta: Erdélyben is nagyjából akkora a választási kedv, mint Magyarországon, és a választói viselkedés is azonos az anyaországbeliekkel. Nem lát arra esélyt, hogy Mesterházy Attila és Victor Ponta személyes jó viszonya az erdélyi magyarság helyzetére kedvező hatással lehetne.
A székelyzászlós üggyel kapcsolatosan pedig kijelentette: ez úgy kellett Pontáéknak, mint „egy falat kenyér”, hiszen ez idő alatt egy nagyon megszorító költségvetést fogadtak el, amiben egyetlen választási ígéretük sem lelhető fel. Az egyetemi oktató ugyanakkor elmondta: a székelyzászló-ügy pozitív hozadéka, hogy Székelyföld most esélyt kapott, az egész Románia erről beszél, rengeteg román nyelvű cikk született a székelység történelméről, kultúrájáról, sajátosságáról. Ha okosan él ezzel a helyzettel a politikai elit, akkor most fel tudjuk építeni Székelyföldet mint entitást – hangsúlyozta Demeter.
JÓ IDEJE LEÁLLT AZ EGYHÁZI JAVAK VISSZASZOLGÁLTATÁSA. Bár az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly szeptemberben 25 ezer euró kifizetésére kötelezte a román államot, amiért még mindig nem hozott döntést a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és az abban működő csillagvizsgáló épületének visszaszolgáltatásáról, az ügyben azóta sem történt előrelépés, a gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség még a megítélt kártérítést sem kapta meg. A strasbourgi ítélet meghozatala pillanatától számított három hónap után, tavaly karácsonykor vált jogerőssé, tehát a román államnak már ki kellett volna rég fizetnie a tizenötezer euró kárpótlást és a tízezer euró perköltséget a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek. De ez sem történt meg. Az erdélyi történelmi egyházak vagyon-visszaszolgáltatását jelentősen megnehezíti, hogy az illetékes restitúciós bizottságnak már nincs magyar tagja, Markó Attila volt államtitkárt ugyanis tavaly nyáron leváltották. (Manna)
ÚJRA A CIÁN. A nagybányai színesfém-kitermelés újraindításának lehetőségeiről tárgyaltak csütörtökön a helyi önkormányzat, valamint a Romaltyn társaság képviselői. A vállalat vezetősége a környezetvédelmi előírások betartásáról biztosította a helyi hatóságokat, Cătălin Cherecheş polgármester azonban továbbra is ellenzi az újraindítást. Egy bányászati szakember szerint nehéz előre meghatározni a bánya újbóli megnyitásának következményeit, ezért egy esetleges katasztrófára is fel kell készülni. A Romaltyn vezetői egyébként néhány hete jelentették be, hogy idén újrakezdenék a kitermelést Nagybánya és Felsőbánya között. (Krónika)
