A péktanfolyam például négy pékséggel együttműködésben zajlik jelenleg, az egyik legismertebb háromszéki szakvállalkozó pedig azért nem kapcsolódott be a gyakorlati felkészítésbe, mert attól tart, receptjeit ily módon akár a konkurenciához is vihetik az érintettek – vázolta az intézményvezető. A tanfolyamot egyébként az ágazatban dolgozók kérésére, a szakemberhiány okán indították – fejtette ki visszajelzésekre hivatkozva Kelemen Tibor, aki szerint egy ilyen jellegű vállalkozás beindításának, engedélyeztetésének egyik alapfeltétele a szakképzett munkaerő. Kovásznán például igen nehezen sikerült megszervezni a kereskedelmi dolgozók gyakorlati felkészítését, mert kevés bolt társult a kezdeményezéshez, így tizennégy tanonc számára végül kilenc üzletben zajlottak a foglalkozások. A munkaügyi vezető szerint hasonló esetben többek közt az árukészlet kezelésével járó felelősség is felmerül, s a nagyobb boltok is csupán két-három gyakornokot fogadnak, néhány órára.
Az építőiparban, fafeldolgozásban viszonylag könnyebb gyakorlati felkészítőt szervezni, a cégvezetők általában együttműködőnek bizonyultak, bár a résztvevőket néha munkára fogták az oktatás helyett – vázolta Kelemen Tibor, aki úgy véli: ilyen körülmények közt az átképzésre jelentkezőknek jövendőbeli munkahelyükön kell ellopniuk a szakmát. Az iskolai tanműhelyekben csak bizonyos mértékben sajátíthatóak el a különböző munkaszakaszok, ezért is igen fontos a szakvállalkozások részvétele a gyakorlati képzésben, s bár ellenszolgáltatásként, költségtérítésre csak kis összeget kapnak a munkaerő-foglalkoztatási hivataltól, a rendszer előnye, hogy a cégek a tanoncokban akár jövendőbeli dolgozóikat képezhetik, később pedig alkalmazhatják is őket – mutatott rá Kelemen Tibor. Megjegyezte: különösen a profitorientált társaságokkal nehéz az együttműködés.