Málnáson találkoztak az Olt mente településeinek szarvasmarhatartó gazdái, a házigazda szerepe Kasléder József polgármesterre hárult. Több mint száz tehéntartó gyűlt össze a község kultúrotthonában, mellettük felsorakoztak a mezőgazdasági szakintézmények képviselői, önkormányzati vezetők, a megye kormánymegbízottja.
Amint az utóbbi időben egyre megszokottabbá vált, a gazdák számára fontos eseményen a politikum is megjelent, Tamás Sándor megyeitanács-elnök mellett Klárik László szenátor és Márton Árpád képviselő volt jelen. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a Romániai Agrártermelők Egyesületei Szövetségének (LAPAR) elnöke, Laurenţiu Baciu is. Az eseményen díjazták a legjobb eredményeket elérő Olt menti szarvasmarha-tenyésztőket.
Kasléder József köszöntője után röviden ismertette Málnás község mezőgazdasági lehetőségeit, majd kijelentette: helyi egyesületek, termelői csoportok nélkül nem lesz előrehaladás a mezőgazdaságban.
Ötvös Mózes megyei elnök köszöntőbeszédében elmondta: nem mindig volt jellemző, hogy politikusok és önkormányzati vezetők érdeklődtek a gazdák gondjai iránt, de úgy látszik, mindenki megértette, hogy a problémákat csak párbeszéddel lehet megoldani. A gazdák jelenlegi legnagyobb elégedetlenségét az új adórendelkezések jelentik, ezekre kell megoldást keresnie a politikumnak – hangsúlyozta Ötvös.
Dumitru Marinescu prefektus ugyancsak a hivatalosságok és gazdák közötti együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet: a találkozó szerepe, hogy közösen keressenek megoldásokat a felvetődött kérdésekre, a politikusok, intézményvezetők szerepe, hogy ezeket felsőbb szintekre továbbítsák.
Tamás Sándor a megyében működő agrár érdekvédelmi szervezetek munkáját értékelte, hangsúlyt fektetve a megyei tanács és a szarvasmarha-tenyésztők megyei egyesülete közötti, egy-két éve jól működő kapcsolatra. Elmondta: a megyeházán dolgoznak azon, hogy támogassák helyi egyesületek megerősödését, ami anyagi hozzájárulás formájában is megvalósulhat.
Berde József gidófalvi polgármester érdekes párhuzammal értékelte a hazai mezőgazdaság helyzetét: oda jutottunk, hogy Etiópiából importáljuk a segélyként szétosztott paszulyt. Mi nem tudjuk megtermelni? – tette fel a kérdést. Véleménye szerint községi szinten is kellene tartani gazdatalálkozókat, ez a közösségi szellem megerősödését segítené elő.
Megváltoztatnák az adórendelkezést
Klárik László az RMDSZ által kidolgozott, a jelenlegi agráradózási rendszert változtatni hivatott kezdeményezésekről beszélt. Adózni kell, de a termelőket hagyni kell, hogy békében termeljenek. Az adót nem törlik el, de szükség van olyan változtatásokra, amelyek elfogadhatóvá, méltányossá teszik – hangoztatta.
A szövetség tárgyalt Victor Ponta miniszterelnökkel, aki a jelek szerint hajlik arra, hogy a diszkriminatív, többszörös adózást hozó rendszeren javításokat eszközöljenek. Az RMDSZ javaslata, hogy a 8 UDE (gazdasági méretegység) alatti farmok ne legyenek adókötelesek (a szövetség számítása szerint 8 UDE megfelel például 9 fejőstehénnek vagy kb. 100 juhnak, vagy kb. 40 disznónak, vagy kb. 7 hektár pityókának, vagy kb. 15 hektár cukorrépának). A 30 ezer eurós forgalom alatt teljesítő farmok egyszerűsített nyilvántartás mellett, könyvelés nélkül a jövedelmük tíz százalékára fizessenek 16 százalékos adót. És végül a harmincezer euró fölötti forgalmat elérő farmokat kötelezzék vállalkozásként könyvelés vezetésére, a pénzügyi eredmények szerint, reális rendszerben adózzanak. Fontos kitét, hogy a szövetség javasolja: az agráradókból befolyt összegek maradjanak a helyi költségvetésekben az önkormányzatok rendelkezésére – ismertette Klárik.
A szenátor kifejtette: a törvénytervezetek, módosítások kidolgozásában nagy szerepet kell kapniuk azoknak, akiket ténylegesen érintenek majd a rendelkezések. Az adótörvényt illetően Klárik kéri a gazdaszervezeteket, önkormányzatokat: nézzék át, fűzzenek hozzá javaslatokat.
Az adótörvény módosításával kapcsolatosan Márton Árpád kifejtette: egyelőre a kormány fogadta el, ezután kerül a parlament elé, jelenleg tárgyalnak róla. Az agrárkamara törvényével kapcsolatban elmondta: jelenlegi formájában rossz, alkalmazhatatlan, habár hatályban van, létezik. Viszont a működéséhez szükséges pénzeket nem rögzítették az éves költségvetésben – jegyezte meg.
Marius Popica, a megyei mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA) aligazgatója a támogatásokkal kapcsolatos gyakorlati kérdésekről beszélt. Jó hír, hogy nőni fognak a területalapú támogatások, 2016-ra a hazai gazdák ugyanannyi támogatást kaphatnak, mint francia- vagy németországi társaik. Aki gazdálkodik, nagy pontossággal, odafigyeléssel tegye, hiszen ettől is nagyban függnek a támogatások.
A területalapú támogatási kéréseket március elsejétől fogadják a kifizetési ügynökség megyei vagy területi irodáinál. Hangsúlyozta: az ügynökség köteles elfogadni és elbírálni a gazdáktól érkező kéréseket, de a kérvényező kötelessége összeállítani a dokumentációt, ugyanúgy, mint a parcellák azonosítása, digitalizálása. E célból szükség van arra, hogy minden településen tanácsadással segítsék a támogatási kérvények összeállítását – hangsúlyozta.
