A csimpánzok is a megfejtés öröméért szeretik törni a fejüket feladványokon, ahogy az emberek a keresztrejtvényen – erre jutottak brit tudósok.
A Londoni Zoológiai Társaság tanulmányát a The Sunday Telegraph brit lap vasárnapi számában ismertette. A kutatók hat majommal kísérleteztek, egyszerű, tárgyi fejtörőt oldattak meg velük: piros kockákat kellett kijuttatniuk csövekből álló útvesztőből úgy, hogy azok végül beleessenek egy tartályba. A kutatók nem késztették az állatokat, még csak jutalommal sem kecsegtették a fél tucat főemlőst, pusztán lehetőséget teremtettek nekik a szellemi edzésre. A majmok szemlátomást élvezték a feladvány megoldását, függetlenül attól, hogy kaptak érte valamit, vagy sem. A tudósok szerint ez azt sugallja, hogy a csimpánzok hasonló lelki „ajándékot” kaptak, olyan örömhöz jutottak, mint az ember, ha megold egy szellemi kérdést.
Az állatvilágban a legtöbb problémát élelemszerzés végett gyűrik le az állatok, egyebek közt hiénák, polipok és varjak tettek már bizonyságot ilyen képességekről. A brit kísérlet alapján azonban egyértelmű, hogy az állatokat más is motiválhatja, mint pusztán az ennivaló. A hat csimpánzt – amelyből négy volt hím, kettő pedig nőstény – előzetesen nem idomították be a feladat elvégzésére. (A tanulmány az American Journal of Primatology folyóirat márciusi számában jelenik meg.)
A csimpánzok talán okosabbak, mint gondolnánk, rövid távú memóriájuk legalábbis jobb az emberénél – állítja egy japán kutató. A Kiotói Egyetem Főemlőskutató Intézetének tudósa, Macuzava Tecuro az Amerikai Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (AAAS) bostoni kongresszusán ismertette kutatásait. A videón is bemutatott kísérletben Ajumu csimpánz figyelemre méltó képességről tett tanúbizonyságot. Egy képernyőn véletlenszerűen jelentek meg és tűntek el előtte számok egytől kilencig. A csimpánz a számok feltűnésének helyét és felbukkanásuk sorrendjét is fel tudta idézni. Ajumu a számok sorrendjével is tisztában van 1–19-ig: anélkül, hogy megmutatták volna neki, növekvő sorrendben érintette meg a számjegyeket – számolt be tapasztalatairól Macuzava. A japán tudós az előadásán megjelent kollégák és újságírók előtt megjegyezte: egy átlagember ezt nem tudná Ajumu után csinálni. Ilyesmire csak az olyan súlyos rendellenességgel küzdő emberek képesek, mint például az autisták. A kutatás szerint viszont hat csimpánz közül hat képes kilenc szám helyére és sorrendjére visszaemlékezni a felmutatás után.
Macuzava szerint ez a remek rövid távú (más szóval „dolgozó”) memória segíti a csimpánzok túlélését a vadonban, ahol gyakran kell gyors és összetett döntéseket hozniuk. A dolgozó memória a rövid távú memória aktív formája, egy „mentális munkaterület”, amely lehetővé teszi, hogy az agy egyszerre több gondolattal foglalkozzék. A csimpánzok például így navigálnak a fák ágai között, és ennek segítségével döntenek arról, mit tegyenek, amikor állatcsoportok kerülnek szembe egymással. (Macuzava előadását a Live Science tudományos honlap ismertette.)
