„A böjtölésről mindig azt feltételeztem, kellemetlen dolog, és korántsem látni, hogy milyen haszna lehet hosszabb távon. Így, amikor felkértek arra, hogy készítsek dokumentumfilmet, amelyben magamon próbálom ki, mi történik, ha nem eszem, nem nagyon örültem. Biztosra vettem ugyanis, hogy nem lesz benne sok örömöm” – Michael Mosley, a BBC tudományos szakírója ezzel az önvallomással vezette be a rendes táplálkozási napok közé beiktatott koplalást taglaló írását, mely ismertetésének első részét február 21-i számunkban olvashatták.
Javító üzemmód
A böjtölés hasznának az a magyarázata, hogy amikor a szervezet nem jut táplálékhoz, a „növekedési üzemmódról” átáll a „javító üzemmódra”. Az utóbbi években zajló étrendi vizsgálatok egyik területe a váltakozó napokon történő böjtölés, angol betűszóval az ADF. Ez az étkezési forma azt jelenti, hogy az egyik napon tetszés szerint táplálkozunk, a másikon nagy mértékben visszafogott, 600-nál kevesebb kalóriát tartalmazó étrendet tartunk be. Meglepő módon úgy tűnik, hogy egyáltalán nem számít, mit eszünk a nem böjtölő napokon.
Michael Mosley úgy érezte, hogy nem lenne képes az ADF-előírások betartására, ezért a könnyebb, 5:2-es változatot választotta. Ennél a kúránál az ember öt napon át normálisan táplálkozik, két napon pedig nők esetében 500, férfiak esetében 600 kalóriát fogyaszt.
Veszélyes is lehet
A szakíró kikísérletezte, hogy böjti napjain a legjobb étrend egy könnyű reggeli (rántotta, vékony sonkaszelet, sok fekete tea – összesen mintegy 300 kalória), sok víz és füvekből készült tea napközben, este pedig egy könnyű vacsora (roston sült hal sok zöldséggel).
A táplálkozási napokon ugyanazt ette, amit máskor szokott, és nem érezte szükségét annak, hogy hozzátegyen. Öt héten át tartotta magát ehhez az étrendhez, ezalatt több mint hat kilót fogyott, és közben javult vérének cukor- és koleszterinszintje. Ebből arra következtetett, ha képes lenne állandósítani ezt a táplálkozási gyakorlatot, jelentősen csökkenne annak kockázata, hogy olyan öregkori betegsége alakul ki, mint a rák vagy a diabétesz.
A jelenlegi orvosi álláspont szerint a böjtölés előnyei nem bizonyíthatóak, és amíg nem végeznek embereken több erre vonatkozó kísérletet, jobb naponta legalább 2000 kalóriát fogyasztani. Aki pedig tényleg böjtölésre adja a fejét, jobban teszi, ha orvosi felügyelet alatt koplal, mivel a böjt sok esetben – például terhes asszonyoknál vagy orvosságot szedő cukorbetegeknél – veszélyes lehet. „Én szigorú felügyelet alatt álltam, és számomra az 5:2-es böjt meglepően könnyűnek tűnt. Szinte biztos vagyok abban, hogy ezután is megpróbálkozom vele, bár ritkábban. Akárcsak az evésben, a böjtölésben is a mérséklet az ajánlatos” – vonta le a tanulságot az önmagán kísérletező BBC-kommentátor.
(MTI–Press)
