Az Országos Önkor­mányzati Tanács egy állásfoglalást és egy nyilatkozatot is elfogadott a nemzeti kisebbségek szimbólumainak és jelképeinek alkotmányban biztosított használatáról, valamint a magyar nyelv közigazgatásban való szabad joggyakorlásáról. Ezek szerint a romániai magyar közösség szabadon használhatja az anyanyelvét, nemzeti szimbólumait, jelképeit.

Érvekkel a csőd ellen
Ha Románia jelenlegi fejlesztési régióit alakítanák át közigazgatási régiókká, az csődöt jelentene az ország számára – jelentette ki politikai helyzetértékelő beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint az új közigazgatási régiók kialakításánál nem lehet mellőzni az etnikai érveket, hiszen nemzetközi szabályok rögzítik, hogy nem szabad a kisebbségi arányok kárára átrajzolni a közigazgatási határokat. Arra kell törekedni, hogy gazdasági, földrajzi és kulturális érvek határozzák meg a közigazgatási átszervezés vitáját, és az RMDSZ arra törekszik, hogy szakmai síkra terelje ezt. Kelemen úgy véli, a jelenlegi régiókat a közigazgatási jogkörök átadása nélkül kell átalakítani, a gazdasági-fejlesztési diskurzust pedig ki kell emelni az etnikai dimenzióból, és több tévhittel is le kell számolni ezzel kapcsolatban. Nem igaz ugyanis a román politikum által előszeretettel hangoztatott állítás, mely szerint az EU követeli, hogy a gazdasági-fejlesztési régiókat közigazgatási hatáskörrel ruházzák fel, és az sem, hogy a közigazgatási jogosítvánnyal felruházott régiók 2014-től közvetlenül az EB-vel tárgyalnak, és ennek következtében javulni fog Románia forrásbevonási képessége. Kelemen elmondta: a jelenlegi régiók nagy többsége nem azért fejletlen, mert nem rendelkezik közigazgatási hatáskörrel, hanem azért, mert rosszul alakították ki, így a szegényebb régiók még szegényebbek, míg a gazdagok még gazdagabbak lettek. Az RMDSZ olyan részletes szakmai anyaggal készült a tegnapi tanácskozásra, amilyent ebben a témában még nem mutatott be senki. „El kell felejteni azt a hamis retorikát, hogy ha nem volnának székelyek és magyarok Romániában, ha nem létezne Székelyföld, akkor az ország minden problémája egyszeriben megoldódna. Sok olyan román nemzetiségű közéleti személyiség van, aki krokodilkönnyeket hullat, amiért az ország elvesztette a zsidókat, a szászokat és a svábokat, ugyanakkor minden baj forrásául a romániai magyarokat jelölik meg. Ezt az ellentmondást fel kellene oldani.” Fontos, hogy az RMDSZ keresse a román véleményformálókkal való párbeszédet, és bemutassa nekik a kizárólag szakmai alapokon nyugvó régióátalakítási elképzeléseit, hisz számos román értelmiségi megmutatta a székelyzászló-ügy kapcsán, hogy vannak, akik másképp gondolkodnak. Az RMDSZ március és április folyamán román és nemzetközi szakértőkkel egyeztet a kérdésben, ezt követően hoz politikai döntést és áll elő saját alternatív tervezeteivel. „Jó kiindulópont a már meglévő és a parlamentbe benyújtott törvénytervezetünk, ez alapján májusban két-három javaslatot is leteszünk az asztalra, de ebben a vitában a legfontosabb szempontnak a magyar közösségen belül a szolidaritásnak kell lennie” – hangsúlyozta. Leszögezte: az RMDSZ számára az egyetlen elfogadható megoldás a jelenlegi régiók átalakítása közigazgatási jogkörök átadása nélkül, mivel egy újabb közigazgatási szint tovább növelné a bürokráciát. Amennyiben ez elkerülhetetlen, nem szabad a kisebbségek számára hátrányosan átrajzolni a határokat.

Legyengülhetnek a megyék
Az SZLSZ azt javasolta, hogy a közigazgatási átszervezés során hozzanak létre egy regionális kormányzati szintet, amely a megyei és a központi kormányzás között állna, és a központi kormányzattól venne át hatásköröket – mondta Markó Béla volt RMDSZ-elnök, aki szerint „ha ennyi a koncepció, akkor jobb, ha minden úgy marad, ahogy volt”, az ország általános érdekei és a magyarság szempontjából is, mert ha létrehoznak egy magasabb közigazgatási szintet, egészen biztos, hogy a megyék erejéből vesznek el. A magyarságnak az az érdeke, hogy Székelyföldet közigazgatási egységként kezeljék, és egy magyar többségű régiót alakítsanak ki köréje, mert ha a megyehatárokat nem módosítják, de az erőt elveszik tőlük, közvetve mégis megváltoztatják az etnikai arányokat a döntéshozatalban – fejtette ki. Nagy szükségünk van Brüsszel támo­gatására, és persze nem ártana, ha Magyarországnak is lenne annyi ereje, hogy beleszóljon ezekbe a kérdésekbe – tette hozzá. Markó szerint különbséget kell tenni a fejlesztési és a közigazgatási régiók között: a közigazgatásban bármilyen régiós szint létrehozása rosszabb, mint a jelenlegi beosztás, a fejlesztési régiókat viszont módosítani kellene, mert most nem működőképesek.

Erdély tartja el Romániát
Csutak István szakértő és Borbély László politikai alelnök a jelenleg érvényes régiófelosztás nyomán kialakult helyzetről tartott előadást. Elmondták: a nyolc fejlesztési régió nem szolgálta a területek kohézióját. Adatokkal igazolták, hogy a régiófelosztás következtében a szegény régiók még szegényebbek, a gazdagok pedig még gazdagabbak lettek, és az egyes régiókon belül is jobban leszakadtak a szegény megyék. Borbély László rámutatott: a régiófelosztás nemcsak az országon belüli különbségeket növelte, de Romániát sem segítette abban, hogy felzárkózzon az Európai Unió többi országához. Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács (ÖOT) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen régiófelosztás miatt Romániának csak négymillió állampolgára élvezhette az EU-csatlakozás előnyeit, 14 millió tovább szegényedett. Borboly szerint a felzárkóztatás csak akkor lehetséges, ha szegény a szegénnyel, gazdag a gazdaggal versenyez az EU-s forrásokért. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arra figyelmeztetett: ha a Kovászna és Hargita megyében jelenleg többséget alkotó magyarság egy új közigazgatási egységben kisebbségbe kerül, megannyi – önkormányzatok által fenntartott – magyar intézmény léte kerül veszélybe. A polgármester a székelyföldiekkel való szolidaritásra szólította fel a partiumi és a belső-erdélyi ÖOT-tagokat. Antal Árpád szerint világos, hogy a kormány nem akarja alkalmazni a decentralizációs kerettörvényt, és ahelyett, hogy a központtól vonna el hatásköröket, a helyi és megyei önkormányzatok jogköreit csorbítaná. Kijelentette: „A regionalizáció alapját a megyék szabad társulása kellene  hogy jellemezze, mindegyik megye dönthessen arról, kivel akar társulni, és kivel nem.” Tanulmány igazolja, hogy a három székely megye többet fizet be a központi költségvetésbe, mint az átlag. Az erdélyi megyék hasonlóan szerepelnek, tehát „Erdély tartja el Romániát”.