Gidófalva harcosai

2013. március 5., kedd, Nyílttér

Gidófalván született Czetz János, aki az 1848-as szabadságharcban való részvétele után Argentínában folytatta sikeres katonai tevékenységét. A falu szülötte Nagy Ferenc, aki idős kora ellenére önkéntes volt ’48-ban, és fia, Nagy Sándor honvéd főhadnagy is. Angyalosi volt Forró Elek honvéd százados. Ők 1848-ban a zsarnokság, aztán bő száz évvel később a gidófalviak a kollektivizálás ellen harcoltak.

Ilyen előzmények után, ha a titkosszolgálat megtudja, hogy a faluban most is állandóan harci előkészületek folynak, lehet, ismét meggyűlik bajuk a gidófalviaknak. Ki fogják deríteni, hogy itt már kiskorukban katonának nevelik a gyerekeket, akik huszárruhába öltözve, énekszóval gyakorlatoznak március 15-én. Ugyanakkor már vannak Gidófalván olyan harci járművek, amelyek akár hetven kilométeres sebességgel is tudnak száguldani, sőt, olyan intelligensek, hogy nem zabálnak benzint, leülnek, sőt, le is fekszenek, ha kell. Állva és ülve is lehet tüzelni róluk egy veszélyes fegyverrel, mégpedig íjjal, ahogy ezt Jancsó Ervin teszi lovai hátáról. De még ennél is veszélyesebb pszichológiai fegyvere a kecskebőrből készült karikás ostora, amelynek vége a hangsebességet elkerülve csattan, és akinek füle mellett eldördül, az alaposan beijed. Ugyancsak elrettentő harci tevékenység a fotosmartonosiak zángatása, amitől a kutyák, macskák és az ellenség hanyatt-homlok menekülni kezd. És van itt erődemonstráció, amikor lovas fogatok vonulnak fel. Aztán vannak tűzoltó versenyek is, amelyek nagy segítségére lehetnek az itt élőknek harci cselekmények esetén.
A község a ’48-as forradalom után átélte a kollektivizálást, amikor a háromszéki gazda is egyértelműen belátta, hogy igenis, mégis mozog a föld. Egyik napról a másikra arra ébredt, hogy földje az Olt mellől – tagosítással – a jó helyről kiment az erdő alá, aztán bement a kollektívbe.
Gidófalva történelme folyamán többször is leégett. Most is kissé le van égve, anyagilag, mivel a pénzek mostanában nem befutnak, hanem elfutnak. Költségvetés még nincs, de egy tételre már számíthat a község, amit biztosan megkap. Ez nem más, mint a büntetésekből származó kinnlevőségek, amelyeket csak erélyesen be kellene hajtani, mint a nyikorgó kertkaput. Tervekből, elképzelésekből nincs – csak pénzből van hiány. Éppen ezért spórlási céllal Gidófalván bevezetik a zöldenergiás közvilágítást. Bár tulajdonképpen bevezethetnék a beruházás nélküli, teljesen ingyenest is. Ezt úgy tudom elképzelni, hogy az anyósokat vejeik este kiküldik a kapu elé, jól felmérgesítik, és akkor villámokat szór a szemük, s így megvilágítják az utcát. Ha ez nem elég, a fényhiányt a feleséggel is lehet ugyanígy pótoltatni, midőn későn, kissé kapatosan ér haza a férj, s az asszony szeme szikrát hány. Így ingyen fényárban úszhat a falu.
Étfalván kuglipálya létesült, nagyrészt önerőből. Csak a kugligolyókat nehogy ágyúgolyónak vagy bombának nézzék az illetékes titkosszolgák, mert azokra szintén rá tudják fogni, hogy az autonómiaharcra készítették. A kuglipálya, miként a polgármester mondta, az itteniek szeme fénye. Ott ez világíthat a sötétben.
A fotosiak, martonosiak ismét közösködni akarnak. Akár a templomot, közösen akarják használni az iskola és a kultúrház mögé épített közös illemhelyet is, ahonnan dolguk végezetten mehetnek haza. Hogy hová lesz pontosan felállítva, azt még nem lehet tudni, és azt sem, hogy miként döntik el, melyik helységhez legyen közelebb. (Lehet úgy, ahogy közös templomuk helyét: két kutyával.) Ugyanígy lehetne eldönteni a gidófalvi ravatalozóház helyét is.
Angyalos nevének eredetéről is vita folyik. Azt nem lehet tudni, hogy a név honnan származik, de annyi biztos: egy amerikai nagy falu Angyalosról kapta nevét. Ebből nem más lett, mint Los Angeles, az angyalok városa. Meg­ér­demelné, hogy azzal a rövid aszfaltszakasszal, ami még hiányzik, bekapcsolják a modern világ közlekedési vérkeringésébe. Itt a műgyepes pálya már készül, és azt körül is kell keríteni, mert olyan szárazságban, mint a tavalyi, az állatok még rendes gyepnek nézik, és elkezdik legelni.
De a községben egyebet is kell óvni. Már vannak kultúrfelelősök, akik inkább kultúrházfelelősök, és arra vigyáznak, hogy az erősen kulturálkodók kulturáltan viselkedjenek a kultúrházakban. Mert rendnek márpedig lennie kell. A rend fenntartása és a gondok orvoslása érdekében a polgármester, Berde József tud és használ a gyakorlatban néhány olyan alapigazságot, ami már szállóigévé vált. Íme mutatóba néhány:
– Ha olyan baj van, ami nem orvosolódik magától, akkor menj el otthonról, és mindjárt megoldódik!
– Az el nem intézett ügyek iratait kerek dossziéba kell tenni, s így azok szintén elintéződnek!
– Az éjszaka nem azért van, hogy az ember aludjék, hanem azért, hogy sötét legyen.
– Reggelente kelj fel öt perccel hamarabb!
A polgármester irodájában nincs ugyan kifüggesztve a főnökök tízparancsolata, de annak legalább első három közismert pontját mindenkinek illik tudnia. Első pont: a főnöknek mindig igaza van. Második pont: ha a főnöknek nincs igaza, érvénybe lép az első pont. Harmadik pont: ne emelj kezet a főnöködre, mert kiesik a kenyér a hónod alól…
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 500
szavazógép
2013-03-05: Nyílttér - :

Vállalkozók a közösségért

„Az elmúlt évek gazdasági háborúja ellenére, amelynek még mindig érezni a hatását, és amely mindannyiunkat érintett az elmúlt időben, de legfőképpen a vállalkozókat, voltak olyan jó emberek, vállalkozásvezetők, akik áldoztak a szegénysorban élő gyermekek és felnőttek támogatására” – mondta Papp Adolf, a Ko­vászna Megyei Vöröskereszt igazgatója a hét végén tartott sepsiszentgyörgyi ünnepi rendezvényen, amelyen a szervezetet segítő vállal­kozóknak átnyújtották a Jó ember kitüntetést.
2013-03-05: Világfigyelő - :

Érezhető az asszimiláció (Szlovákia)

Nem csökkent idén a magyar általános iskolákba beíratott gyerekek száma Szlovákiában – állapította meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ). A 2013/14-es tanévre országosan 3559 iskolaköteles gyermeket írattak szülei magyar iskolába, ami lényegében megfelel az utóbbi évek átlagának. Tavaly a magyar iskolákba beíratott elsősök száma 3564 volt.